|
 Vendég: 8
Nincs Online tag
Regisztráltak: 2,188
Nem aktiváltak: 0
|
|
Domboldalon egy éden,
borostyán retekében.
Takaros kicsiny ház áll,
kéményén gólya ágál.
Kert sem művelt, dús, füves,
ház belül már rég üres.
Benne valaha laktak,
akkor ettek, ha kaptak.
Egykor bíz szabtak- varrtak,
aztán munkát se kaptak.
Nem tudtak miből vetni,
így hát el kellett menni.
Ház mellett fut a patak,
benne derűs kis halak.
Füzek mosdatják partját,
madarak lakják parkját.
Szelíd szellő fésüli,
lassú, idő- nélküli.
Domboldalon egy éden,
borostyán retekében.
|
|
|
- április 11 2019 11:19:54
Szép, szomorkás a versed az elhagyott házikóról..
Szeretettel:
Melinda |
- április 11 2019 13:41:24
Szép vers.
Szeretettel
Gizi |
- április 11 2019 17:11:51
Szomorkás hangulatú szép versed szeretettel olvastam, kedves Zsuzsa!
Szívből gratulálok!
Margit |
- április 11 2019 21:40:32
Kedves Melinda! Hálásan köszönöm kedves szavaid!  Zsuzsa
Kedves Gizi! Hálásan köszönöm kedves szavaid! Zsuzsa
Kedves Margit! Hálásan köszönöm kedves szavaid és a gratulációt! Zsuzsa |
- április 11 2019 23:03:07
Jo olvasni Kedves vers,orulok,hogy irtad,szeretettel John |
- április 12 2019 18:28:42
EliSu kedves, jó, hogy olvashattam a szomorú, de nagyon emberi és fölöttébb reális történetedet. Igen, ilyet is kell írni, mert a költészet, messze nem jó, ha a képmutatás maga!
Összességében is kiváló, eme míves remeked!
Poétaöleléssel és szeretettel: gratulálok!
KíberFeri  |
|
|
| Hozzászólást csak bejelentkezés után küldhetsz
|
|
|
Ma 2019. július 19. péntek,
Emília napja van.
Holnap Illés napja lesz. |
|
Üzenet küldéséhez be kell jelentkezni
Archívum
|
|
