|
 Vendég: 23
Nincs Online tag
Regisztráltak: 2,222
|
|
A fa
Ó, nézd a furcsa, ferde fát,
Mint hajlik a patakon át,
Ó, lehet-e, hogy ne szeresd,
Hogy benne társad ne keresd?
Már ága között az arany napot
Nem tartja, madara elhallgatott,
Virága nincs már, sem gyümölcse,
Ő mégis áll, az alkony bölcse,
Mint a tünődő, ki ily estelen
A végtelen titkába elmerül,
És testtel is szelíden arra dűl,
Amerre lelke vonja testtelen...
Írta: Tóth Árpád
Der Baum
Ach, sieht drolliger, schiefer Baum,
wie hinüberneigt Bach und Zaun,
ist es möglich, dass Du nicht liebst
oder auf der Suche nach dem bist?
Zwischen die Äste scheint kein Sonnenschein,
der Vogel singt nicht mehr und ist allein,
keine Blumen, und auch keine Frucht,
doch steht es, Waise, ohne Anspruch.
Ein Sinnierer, der am solchen Abend
in endlose Geheimnisse versinkt,
‘d auch mit dem Körper auf der Seite sinkt,
an welcher ihn die Seele ruft fragend.
Fordította: Mucsi Antal-Tóni
|
|
|
| Még nem küldtek hozzászólást
|
|
| Hozzászólást csak bejelentkezés után küldhetsz
|
|
|
Ma 2026. május 13. szerda,
Szervác, Imola napja van.
Holnap Bonifác napja lesz. |
|
Üzenet küldéséhez be kell jelentkezni
|
|
