|
 Vendég: 62
Nincs Online tag
Regisztráltak: 2,217
|
|
Lakatra zárva
Megrozsdált feletted már az idő,
Titkaid rejted, magadba zárod.
Kattan a bilincs, mint egy karkötő
Bezárul, tovatűnő fiatalságod.
Körben ölelő tárgyak emléket idéz,
Néha még megsimogat egy puha kéz,
Csak az út számít igazán mit jártál,
Mindegy idővel az élettől mit vártál.
Vannak dolgok melyek pótolhatatlanok,
Legördülnek szívedről szikladarabok,
De cipeled terhed súlyos lakat alatt,
Érzed, csak akkor fáj már, amikor berozsdált.
Deák Éva
2019. május 22.
|
|
|
- május 27 2019 11:02:19
Remek, szomorkás, nosztalgikus gondolataid, megértéssel, átérzve olvastam, kedves Éva.
Szívből szeretettel gratulálok nagyszerű versedhez!
Margit |
- május 27 2019 16:05:03
Kopunk és rozsdásodunk, ezt teszi velünk az idő vasfoga.
(ennyi eső után, meg főleg  )
Gratulálok versedhez.
Szeretettel Joli |
- május 27 2019 16:18:22
Kedves Éva !
Múlik az idő felettünk
Szeretettel gratulálok
Tibor |
- május 29 2019 13:13:49
Köszönöm Melinda, Tibor, Joli, és Margó a megtisztelő látogatást és a kedves szavakat. Éva |
- május 30 2019 13:38:46
Nagyszerű vers. Szeretettel, szívvel gratulálok!
Zsuzsa |
|
|
| Hozzászólást csak bejelentkezés után küldhetsz
|
|
|
Ma 2025. november 04. kedd,
Károly napja van.
Holnap Imre napja lesz. |
|
Üzenet küldéséhez be kell jelentkezni
|
|
