|
   Vendég: 22 
Nincs Online tag 
   Regisztráltak: 2,217 
 |   
 | 
 
  
Esteledik, gyertyafénynél rovom a sorokat… 
Egyedül vagyok, csak a lelkem, más nem noszogat, 
Sorjáznak a gondolataim, levisz a nyers lélekig, 
Olyan varázslat ez, mely engem, totál lemeztelenít. 
 
Kedvesen pislákol a kis gyertyám lángja, 
Menne már aludni, jól elfáradt mára. 
 
Kinézek az ablakon, látom az éjjel vándorát, 
Velem virrasztja át a mai álmatlan éjszakát…? 
Ezüstős fénye rám vetül és megígér száz csodát… 
 
Ha mégis kimegyek az udvarra, ég-kékjét látom, 
Ahogy sétálok, látom, ott, velem sétál magányom… 
Elmegy, vagy nem megy? Vagy jön tovább? Kíváncsian várom. 
 
Séta közben az én gondolataim suhantak, repültek, 
Gyorsabban, mint amikor a kishajókban mások eveznek. 
Hogy lássak, gyertyát vittem magammal, lobogott, segítségnek. 
 
A sötétből visszazuhan a gondolat és a fejemben zizeg, 
Rám zuhan itt minden, még sötét is, ez a sok minden csak sistereg… 
Érzem, hogy forrón-bűvölő az éj lehelete, minden bizsereg. 
 
Ott kint a nyers szöveg, kóvályogva agyamban életre kel, 
Szövetségben van és bemenésre invitál gyertyafénnyel. 
Ha bemegyek és leírom, egy jó vers lesz e késztetéssel. 
 
Visszamegyek, hallom, óra ketyegése kicsit sem halkult, 
Gyertyámnak a fénye, a zárt szobában vadul elszabadult. 
Tollam a kalamárisban írni akart… táncolva vadult. 
 
Körülöttem, lassan szétmállik... zajos csend, 
A toll, papíron karcogó hanggal esend… 
Munkálkodott a toll, és lám volt biz' értelme, 
Nemhiába, dolgozott, kézben az értelme. 
 
A papíromon, halkan sercegve suhan a tollhegy, de még sincs karc, 
Igaz, nagyon figyelek, ne legyen paca, ez papír és tintaharc. 
 
Orromon egy közeles okuláré ül, 
Érzem, a tollam meg lassan elnehezül… 
A jó gondolatot, mi együtt írtuk át, szaggattuk széjjel, 
De hogy mi okból? Lehet, hogy így maradandó, szinte kéjjel... 
 
Nem kéne folyton, oktondi módon csak beszélnünk, 
Akkor biztosabb lenne egymásban a részvétünk… 
De jó, hogy mi poéták a tollal közvetítünk... 
 
Vecsés, 2015. február 14. 
 |  
  |   
|
 
 - június 01 2019 15:27:10 
Kitűnő, lécmegugró vers. Szeretettel olvastam. Madárcsicsergős, napsütéses szép napot kívánok! Zsuzsa | 
 
 - június 02 2019 00:29:54 
,,A sötétből visszazuhan a gondolat és a fejemben zizeg, 
Rám zuhan itt minden, még sötét is, ez a sok minden csak sistereg… 
Érzem, hogy forrón-bűvölő az éj lehelete, minden bizsereg.'' 
Kedves Feri, az éj sokszor ihletadó! 
Szívvel, szeretettel olvastam kiváló alkotásod, élmény volt olvasni! 
Szívből elismeréssel gratulálok! 
Üdvözlettel: Margit    | 
 
 - június 02 2019 08:24:54 
EliSu kedves, köszönöm, hoigy meglátogattál és a felső fokú elismerésedet. Nagyon örülök, hogy tetszett a művem. Jó, hogy szeretettel olvastál. 
KíberFeri   | 
 
 - június 02 2019 08:27:48 
Margitusin kedves, Örömöm, hogy olvastál és, hogy sikerült kiemelni valóra lelned. 
Köszönöm a véleményedet, hogy szívvel, szeretettel olvastál és, hogy ezt élményként élted meg. 
Köszönöm külön, hogy szívből, elismeréssel gratuláltál is. 
KíberFeri   | 
 
 
 |   
|
 | Hozzászólást csak bejelentkezés után küldhetsz
 |   
 | 
|
 Ma 2025. november 04. kedd,  Károly napja van. Holnap Imre napja lesz. |   
|
 Üzenet küldéséhez be kell jelentkezni 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 |   
 |