|
 Vendég: 11
Nincs Online tag
Regisztráltak: 2,202
Nem aktiváltak: 0
|
|
 
H.Gábor Erzsébet
Az én anyám
Az én anyám a Napból vétetett,
a fénye átragyogta lényemet.
A két szemében csillag vert tanyát,
oly áhítattal ittam szép szavát.
Ha arcomra a bú árnyat vetett,
ő elfújta és megnevettetett -
és eltitkolta minden bánatát.
Hogy fel ne keltsen, lábujjhegyen járt.
Ha esténként az ágyamnál dalolt,
ránk fényt szitált a sápadt-sárga Hold.
Oly gazdag volt - bár nem volt semmije -,
mert nem hagyta el soha, szent hite.
Már megfakult a csillagos szeme,
és fájdalomtól sajog mindene.
Most ő a gyermek, s támasz én vagyok,
a két szememből rá a Nap ragyog.
De mélybe fojtom minden bánatom,
hisz nem tudom, még meddig láthatom.
Ő bárhová ment, sosem búcsúzott!
A szent hitéből nékem is jutott.
Most én szorítom drága két kezét,
és halk imába foglalom nevét.
S míg csendben vívom belső harcomat,
kinn fátylat bont a bíbor alkonyat.
2019.06.02.
|
|
|
- június 05 2019 06:33:06
Megható, könnyfakasztó, szépséges vers. Szeretettel olvastam. Madárcsicsergős, napsütéses szép napot kívánok! Zsuzsa |
- június 07 2019 17:59:11
Zsike kedves, igen szép lett és nagyon lélekbehatoló, sőt szívbe markoló...
Csak gratulálni tudok:
KíberFeri  |
- június 17 2019 10:54:40
Köszönöm, Zsuszi, köszönöm, Feri. Szeretettel:Zsike  |
|
|
| Hozzászólást csak bejelentkezés után küldhetsz
|
|
|
Ma 2021. április 21. szerda,
Konrád napja van.
Holnap Csilla, Noémi napja lesz. |
|
Üzenet küldéséhez be kell jelentkezni
Archívum
|
|
