|
 Vendég: 93
Nincs Online tag
Regisztráltak: 2,228
|
|
Utállak világ! Tűnj előlem,
Arcomba száll lusta, dagadt por,
S jobbágy az ki tépni mer belőlem,
Minden attya végül itt a bor.
A fogaim csak hullnak, mint a hó,
Könnyem, mint a tenger, kék,
A hóhér kérdi ez miért nem jó,
Isten s köztem ez csak durva ék.
S ha istenjárást szülnék egyszer végre,
Lesz e vándor cigány ki dalol,
Könnyeinket dobjuk e az égre,
Mikor a halál szívünkbe markol?
Kúriába csepegtetett méreg,
Mindenhol más próféta rabol,
Merre lett a tiszta, hű lélek,
A hősi szív balladaként haldokol.
Merüljünk hát újra le a mélybe,
Talán akkor majd nyakig ér a nyomor,
Nyúljunk Prometheus sebébe,
S tedd azt amit bír a gyomor.
Könnyek közepette ébredek fel végre,
A sokat átkozott álmokból,
Nyisd ki szemed a tiszta égre,
Lépj ki a mocskolt átkodból.
|
|
|
- június 10 2019 10:24:27
Szép vers. Szívvel, szeretettel gratulálok. Madárcsicsergős, szép napot kívánok: Zsuzsa |
- június 12 2019 13:03:00
Ááthallásos versed időszerű lázadás most ésmnden zsarnoki idöben.
komor képek,szomorú érzések - értem, érzem hasonlót gondolok.
Sarolta  |
|
|
| Hozzászólást csak bejelentkezés után küldhetsz
|
|
|
Ma 2026. szeptember 16. szerda,
Edit napja van.
Holnap Zsófia napja lesz. |
|
Üzenet küldéséhez be kell jelentkezni
|
|
