|
 Vendég: 1
Nincs Online tag
Regisztráltak: 2,188
Nem aktiváltak: 0
|
|
Kint hozzá nem értően esik az eső, és szeretném... hogy itt legyél,
hallgassak... s te is hallgass... csekély hallgatásunk buzgón, ösztönözzön
minket..., mint két nagy cica, akik bágyadtan, elernyedve az ágyon fekszenek,
miután kinyalták tányérukból a tejfelt.
És én lassan ezt mondanám: add a kezed, és ki tudja, lehet..., hogy adnád.
Lelkem romokban... mintegy régi folytatásos regényben,
amelyekben ájuldozó, nagyságos asszonyok puhítják a foteleket,
és melleikre vigyázatlan rálöttyintik findzsájukból a tejeskávét.
Számmal félrehúznám nyakadból a hajad,
és számmal kinyitnám blúzod mindegyik kis gomblyukát,
és nem világosan, bamba kis füledbe suttognám:
kint hozzá nem értően esik az eső és olyan rossz nekem.
|
|
|
- június 10 2019 10:23:21
Remek vers. Szívvel, szeretettel gratulálok. Madárcsicsergős, szép napot kívánok: Zsuzsa |
|
|
| Hozzászólást csak bejelentkezés után küldhetsz
|
|
|
Ma 2019. június 16. vasárnap,
Jusztin napja van.
Holnap Laura, Alida napja lesz. |
|
Üzenet küldéséhez be kell jelentkezni
Archívum
|
|
Szia Manon! 
