Napkorong


Versek fõoldal · Prózák fõoldal · Gyakori kérdések · Szerzõk és verseik · Szerzõk és prózáik	Március 03 2021 16:41:21

Navigáció

Versek fõoldal

Kapcsolat

Alapszabály

Szerzõdés

Online felhasználók

Vendég: 6
Nincs Online tag

Regisztráltak: 2,202

Nem aktiváltak: 0

Tagjainkról-tagjainktól

- Weboldalak
- Saját fotóalbumok
- Pályázatokon elért eredmények
- Saját kötetek
- Megjelenések antológiákban
- Tagjainkról mindenféle

Fórumtémák

Legújabb témák

Anagramma

Szerelem

Két rímelõ játéka

Asszociáció.

Minden ami jó... :)

Legnépszerűbb témák

Asszociáció.	[10201]
Szótaglánc.	[8524]
Földrajzi-né -l...	[7724]
MÜFORDÍTÁS	[4923]
Szerelem	[3573]

Napkorong pályázat nyertesei.

Drogmentes életért
Hurrá nyaralunk!
Küldetésem van
1848-as szabadságharc

Pályázatok

Nem fizetõs pályázatok
Pályázatfigyelõ
Pályázatok

Online rádió

Lépésrádió online
Lépésrádió - Egy lépéssel közelebb hozzád

PageRank mérõ

V E R S E K

Váltás a PRÓZÁK főoldalára

A szél hozott össze !

A szél hozott össze....

A szél hozott össze minket egy borús,
viharos, öszi délután,mikor azt hitted
felkap a szél,rohanva belémkaróltál.

lehet véletlen vólt,vagy talán akarat
azt gondóltam az Isten küldött mellém,
hogy boldogítsad szomorú napjaimat

Megszerettelek jobban mint soha mást
megmutattad az élet boldogabb oldalát
azt gondóltam nekem a végső állomás.

Tudtam,hogy nem vagyunk egyformák
elnéztem neked többet mint gondólnád
remélve,hogy értékeled hűségem hozzád

Önzetlenül szerettelek amit nem tudom,
hogy neked mit jelentett mert soha nem
tudtam eligazodni furcsa természeteden

Mindíg úgy éreztem valami van mögötted
amit titkon őrzöl,senki nem tudhatja meg.
Bántott,gondóltam egyszer majd kitárod

Lázassan öleltél, szenvedélyesen szerettél
élveztem minden égő, vágyódást benned,
amit kimeríteni nálunk, soha nem lehetett

Idővel rájöttem te sem vagy külömb mint
a többi,mikor kezdted unni az egyhangú
ütemet,mindent kifogásóltál amit lehetett

Akkor már tudtam,semmi nem tart örökké
mikor egy nap azzal jöttél szabad akarsz
lenni mint a madár,amit nem köt semmi már

Nem mondtad meg az igazat,neked már
van valakid akivel újból kezdesz egy flörtöt,
aki még nem tudja az igazi csaló ösztönöd.

Elmentél,de nem vittél el mindent,magaddal
itt hagytad bájos mosolyod,illatod amiket
megtartok emlékbe ameddig csak tudok.

A szél hozott össze,ami pár évek múltán
széjjel fújt minket örökre,nem gondolván
milyen mély nyomot hagyott érzelmeimbe.

Ágoston Tibor

Hozzászólások

orok szerelem55 - június 23 2019 10:11:15
Kedves Tibor, gyönyörű, de egyben szomorú is ez a vallomás!
A csalódás midig fáj, de a szép emlékeket akkor is megőrizzük.
Szívvel, megértéssel olvastam nagyszerű, csodás versed, szívből gratulálok!
Szeretettel: Margit

KiberFeri - június 23 2019 17:06:15
Tibor kérlek, szép-szomorú az írád és "nagy" történet, örömöm, hogy olvashattam!
Igen a csalódás nem kéredzkedik, hogy jöhet-e vagy sem... Az élet ilyen és ez bizony nem tőlünk függ...
Elismeréssel: vivát!
KíberFeri