|
 Vendég: 3
Nincs Online tag
Regisztráltak: 2,195
Nem aktiváltak: 0
|
|
 
H.Gábor Erzsébet
Nyomot hagyva
Ha megcsap az elmúlás hűs szele,
s jéghideg karjával körbefon,
félelmed burokba rejtene,
az érzés didergő mélyre nyom.
Felrémlik halkan a gyászzene,
s hervadó virágok illata
járja át lelked, s a berkenye
ágon egy madárka bús dala.
Életünk röpke kis pillanat -
akár a lehulló csillagok,
utánunk semmi nyom nem marad.
Ezért is áldás, hogy írhatok!
Nektek szól mindenik énekem,
és hogyha egyszer majd elmegyek,
nyomtalan nem lesz már életem,
verseim őriznek engemet.
2019.09.26.
|
|
|
- október 01 2019 08:44:57
Zsike kedves, nagyon jó a leírásod, nagyon tetszik. örömöm, hogy olvashattalak.
Ha nem bánod, és is kb. így gondolom, így csatlakoznék is hozzád!
Nagy élmény volt ebben a rövid négy versszakban a létet megélni...
Remekedhez, elismeréssel, főhajtással, kalapemeléssel? csak gratulálni tudok!
KíberFeri    |
- október 01 2019 13:33:19
Kedves Erzsike, mondhatom, teljes egészében osztom Feri véleményét!
Szeretettel olvastam remek versed, elnyerte tetszésem!
Margit |
- október 12 2019 14:18:40
Kedves Margitka, kedves Feri! Nagyon szépen köszönöm.  |
|
|
| Hozzászólást csak bejelentkezés után küldhetsz
|
|
|
Ma 2019. december 11. szerda,
Árpád napja van.
Holnap Gabriella napja lesz. |
|
Üzenet küldéséhez be kell jelentkezni
Archívum
|
|
