|
 Vendég: 4
Nincs Online tag
Regisztráltak: 2,194
Nem aktiváltak: 0
|
|
Szívemben megcsillant az ősz,
meleg színeivel átölelt.
Lelkemben rigók zenéltek,
derűs béke hozott örömet.
Szívemben megcsillant az ősz,
harmatos pókhálón megpihent.
Földre rozsdás könnyek hulltak,
lassacskán álmos lett a liget.
Szívemben megcsillant az ősz,
rám nézett, bágyadtan mosolygott.
Láttam orcája halovány,
vajon talán belázasodott?
Szívemben megcsillant az ősz,
Ó, nézd! Jaj, sebesen jő az éj!
Lámpás kanócát meggyújtom,
égre nézek, sóhajos az éj.
Szívemben megcsillant az ősz,
bennem csodás emléknek égnek.
Elfojtott könnycsepp buggyant ki:
segíts rögös utamon, kérlek!
|
|
|
- október 11 2019 23:03:56
Kedves Zsuzsa, a Tőled már megszokott, csodaszép vers ez is!
Köszönöm a versed nyújtotta élményt!
Szívből szeretettel gratulálok: Margit |
- október 12 2019 17:57:29
EliSu kedves, hoztad a szokott minőségedet. De most még egy elképesztő anaforát is beleszőttél...
Jó, hogy olvashattam, köszönöm az élményt és szívvel gratulálok!
KíberFeri  |
- október 12 2019 23:21:32
Kedves Zsuzsa !
Gratulálok versedhez,jó volt olvasni
Tibor |
- október 13 2019 10:25:34
Szép, hangulatfestő vers. |
- október 13 2019 11:05:44
Igen! Ez az ősz, ami kellemes élményekkel kezdődik, de lassan, szinte észrevétlenül kezd egyre kellemetlenebb lenni, sőt ijesztő.
Ezt a valóságot éreztem versedben. Gratulálok! Élmény volt olvasni remek versedet. |
|
|
| Hozzászólást csak bejelentkezés után küldhetsz
|
|
|
Ma 2019. november 20. szerda,
Jolán napja van.
Holnap Olivér napja lesz. |
|
Üzenet küldéséhez be kell jelentkezni
Archívum
|
|
