|
 Vendég: 3
Nincs Online tag
Regisztráltak: 2,197
Nem aktiváltak: 0
|
|
H.Gábor Erzsébet
Lobogó lángok
A fáradt őszi fák között
a szél ma búsan kódorog.
Itt minden bronzba öltözött,
a nyár már régen megszökött,
az égen szárnyas vándorok.
Egy árva pad, s a lámpavas,
a múltat őrzik csendesen,
nyugodni készül már a Nap,
ott, hol annyiszor vártalak
az emlék lopva megpihen.
Az úton sok sok rőt levél,
avar a tarka szőnyegem,
hajamba túr a szembe-szél,
teszi a dolgát, nem henyél,
munkál benne az őselem.
Az ágak közt a fény rezeg,
a Nap egy percre felragyog,
madárfütty, illat, lágy neszek -
nincsenek bennem kételyek,
örül a lelkem, jól vagyok.
Szívem zenéjét hallgatom,
az est leszáll, a szél elül,
te vársz reám a vén padon,
csókod parázs az ajkamon,
s lángok lobbannak legbelül.
2019. november 3.
|
|
|
- november 04 2019 20:02:41
Gyönyörű versedhez szeretettel gratulálok. Szép estét kívánok! |
- november 05 2019 11:49:21
Köszönöm szépen, kedves Zsuzsi.  |
- november 05 2019 15:27:36
Szia Zsike!
Nagyon jó lett! A hangulat magával ragad. Dallama lágy, folyamatos lüktetésben tart, s ehhez párosulnak a színek. Nekem nagyon tetszik, engedelmeddel le is mentem magamnak.
Gondola |
- november 10 2019 10:06:14
Nagyon szépen köszönöm, Neked is, kedves "Gondola". |
|
|
| Hozzászólást csak bejelentkezés után küldhetsz
|
|
|
Ma 2020. július 15. szerda,
Henrik, Roland napja van.
Holnap Valter napja lesz. |
|
Üzenet küldéséhez be kell jelentkezni
Archívum
|
|
