|
 Vendég: 7
Nincs Online tag
Regisztráltak: 2,217
|
|
Sok-sok ezer csillag-fénynyaláb ringat.
Közben kicsit horkant a szél… pillanat.
Magam vagyok az érzéseimmel,
De tán’ velem fenyőfa, díszekkel…
Ablakon a Hold is bevilágít,
Benne bízok, ő talán nem ámít!
Szobában a feldíszített fenyőfánk ragyog,
Kint az este a holdfénnyel némán társalog.
Lélektavacskámon csónakázik a karácsony,
Kint a jég teljesen beállt a csatornarácson.
Élet beszennyezte jóságom tiszta tavát,
Ismeretlen angyal hallatja égi szavát…
Én meg, küzdöm magamat, egész életen át…
Karácsony van, az én boldogságom határtalan,
Ha ma véletlenül rossz lennék, az akaratlan…
Kint meg, jó nagy köd van, látom, hogy átláthatatlan…
Karácsonyunk, mint puha fészekbe, szobába begömbölyödött,
Ez bizony nagy öröm, mert úgy látom én, a fény megkettőződött…
Ma már láttam, kint a foszló pára, a fenyőfákról csöpögött…
Nincs okom a könnyekre, de térdelve is homályosan látok,
Kreálok majd valamit az életben, amit fánk alatt várok…
És lesz ott majd ajándék szeretet, vigyázva ápolgassátok!
Ma van a szent karácsony estéje, és hívőn hiszem,
A szeretet mindent legyőz, ezt majd én tovább viszem…
Szemetekben az öröm csillogását, majd őrizem…
Lehet, hogy talmi árny, ez a csillogás,
De ablakon beszólt egy angyal: nyomás,
Menj ki a kapuba, vendég jött… ki más?
Sok-sok ezer csillag-fénynyaláb ringat.
Közben kicsit horkant a szél… pillanat.
Magam vagyok az érzéseimmel,
De tán’ velem fenyőfa, díszekkel…
Ablakon a Hold is bevilágít,
Benne bízok, ő talán nem ámít!
Szobában a feldíszített fenyőfánk ragyog,
Kint az este a holdfénnyel némán társalog.
Lélektavacskámon csónakázik a karácsony,
Kint a jég teljesen beállt a csatornarácson.
Élet beszennyezte jóságom tiszta tavát,
Ismeretlen angyal hallatja égi szavát…
Én meg küzdöm magamat, egész életen át…
Karácsony van, az én boldogságom határtalan,
Ha ma véletlenül rossz lennék, az akaratlan…
Kint meg, jó nagy köd van, látom, hogy átláthatatlan…
Karácsonyunk, mint puha fészekbe, szobába begömbölyödött,
Ez bizony nagy öröm, mert úgy látom én, a fény megkettőződött…
Ma már láttam, kint a foszló pára, a fenyőfákról csöpögött…
Nincs okom a könnyekre, de térdelve is homályosan látok,
Kreálok majd valamit az életben, amit fánk alatt várok…
És lesz ott majd ajándék szeretet, vigyázva ápolgassátok!
Ma van a szent karácsony estéje, és hívőn hiszem,
A szeretet mindent legyőz, ezt majd én tovább viszem…
Szemetekben az öröm csillogását, majd őrizem…
Lehet, hogy talmi árny, ez a csillogás,
De ablakon beszólt egy angyal: nyomás,
Menj ki a kapuba, vendég jött… ki más?
Vecsés, 2015. december 1. – Kustra Ferenc
|
|
|
- december 20 2019 17:19:06
Kedves Feri!
Igazán szépre sikeredett, a karácsony ihlette érzelmi megnyilvánulásod!
Tetszéssel olvastam, szívből szeretettel, elismeréssel gratulálok remek alkotásodhoz!
Üdvözlettel: Margit |
- december 20 2019 19:33:14
Kedves Feri !
Szép versedhez szeretettel gratulálok
Tibor |
- december 20 2019 22:57:02
Margitusin kedves, örömöm, hogy voltál.
Köszönöm az elismerésedet, hogy tetszéssel olvastál, hogy szívből szeretettel, elismeréssel gratuláltál is és a "remek" minősítésedet.
KíberFeri  |
- december 20 2019 22:58:26
Tibor kérlek, köszönöm az elismeréseddel vegyes, szeretetteli gratulációdat.
KíberFeri |
- december 21 2019 10:50:57
Gratulálok a csodás versedhez!
Áldott, békés karácsonyt kívánok!
Szeretettel: Béla |
- december 21 2019 17:37:08
Béla kérlek, megörvendeztettél a látogatásoddal.
Köszönöm az elismeréseddel vegyes gratulációdat!
Áldott, békés Karácsonyt kívánok!
KíberFeri |
|
|
| Hozzászólást csak bejelentkezés után küldhetsz
|
|
|
Ma 2025. november 08. szombat,
Zsombor napja van.
Holnap Tivadar napja lesz. |
|
Üzenet küldéséhez be kell jelentkezni
|
|
