|
 Vendég: 7
Nincs Online tag
Regisztráltak: 2,218
|
|
A bálvány
Elõször csak sötét lett, komor,
aztán összeroppant a gyönyörû szobor.
Kelj fel te régi bálvány,
ragyogjon rajtad újra a márvány!
A szép csoda szabad volt, független,
csillogott, élt, nem uralta senki sem.
Késõbb jött a fekete viharfelhõ,
a parancsoló, pusztító erõ.
Vörös esõvel kezdte a rombolást,
nem tûrve semmi lázadást.
Majd bilincsbe verte a szobrot,
menekülni utat nem hagyott.
A szegény rab lassan megfakult,
szemében lévõ örök remény kihunyt.
A gonosz démon egyre csak kínozta,
míg az áldozat magát végleg megadta.
Elõször csak sötét lett, komor,
aztán összeroppant a gyönyörû szobor.
Kelj fel te régi bálvány,
ragyogjon rajtad újra a márvány!
Az õrült erõ még kicsit élvezte,
hogy áldozatát így megtörte,
ám idõvel elunta rabja fakult báját,
eltûnt, magára hagyta kidobott játékát.
A valaha szép bálvány hevert a porban,
darabokra hullva, elhagyottan.
Nem volt már ereje talpra állni,
nem tudott már, csak csodára várni.
Egyszer mikor sötét volt az éj,
el is jött a megváltó fény.
Szerelmesen simogatta, csókolta a szobrot,
felette életet adó szavakat suttogott:
Kelj fel te régi bálvány,
ragyogjon rajtad újra a márvány! |
|
|
- április 10 2008 07:38:41
Anita kedves, nemrég olvastam végig az összes versed. Szeretem a verseid, jó hogy itt vagy és írsz
Örülök neked
Szeretettel: Zoli |
- április 10 2008 14:24:23
Kedves Anita!
Ez a versed is nagyon szép, szimbólikus értelmû!
Üdv.: Torma Zsuzsanna |
- április 10 2008 18:01:14
Köszönöm szépen! Remélem mindenki úgy értelmezi ezt a verset, ahogy én és azt érti belõle, amit mondani akartam. |
|
|
| Hozzászólást csak bejelentkezés után küldhetsz
|
|
Csak regisztrált tagok értékelhetnek
Jelentkezz be vagy regisztrálj
Még nem értékelték
|
|
|
Ma 2025. november 16. vasárnap,
Ödön napja van.
Holnap Hortenzia, Gergő napja lesz. |
|
Üzenet küldéséhez be kell jelentkezni
|
|
