|
 Vendég: 9
Nincs Online tag
Regisztráltak: 2,231
|
|
Szerelmeim ideje mindig a rohanó...nyárban voltak.
A késői Nyár véget vetett a siettetett repülésnek,
Mintha látnám, ahogyan lépkedsz a homokban,
Kiáltottál és elvesztél lábaiddal szeptember iramában.
Nem is tudom mi is következett utánad.
Talán üresség...talán csak madarak vagy szél.
Hívtalak még sokáig...de te nem feleltél,
Míg egy éjjel helyetted a Hó válaszolt.
Jobb lett volna...ha elfeledlek...vagy ha azt mondom :
Találkozásunk abban a kertben állom volt,
És melleid nem mások, mint a hold járása a vízen,
Amit egy fiatal fiú meglesett.
De ahányszor reszketve távolodik a Nyár,
Újra látni sejtem őszben piros kis arcodat.
Újból látom a homokot és ahogyan alakod eltűnik,
S elveszetten kiáltom : Szeptember újra itt vagy !
|
|
|
- február 29 2020 15:16:18
Nagyon szép versedhez szívvel gratulálok.
Madárcsicsergős szép napot kívánok jó egészségben, békességben.
Szeretettel: Zsuzsa |
|
|
| Hozzászólást csak bejelentkezés után küldhetsz
|
|
|
Ma 2026. november 10. kedd,
Réka napja van.
Holnap Márton napja lesz. |
|
Üzenet küldéséhez be kell jelentkezni
|
|
