|
 Vendég: 8
Nincs Online tag
Regisztráltak: 2,182
Nem aktiváltak: 0
|
|
 
Szél vagyok.
Mely vidáman játszik az éjszakában,
És szelíden simogat szíved bújában.
De ha mérges, orkánná erõsödik,
És elszántan a sziklát is ellöki.
Kõ vagyok.
Ami várakozva a földön hever,
És nézi, ahogy az idõ megy el.
Ám egy értõ kézbe kerülve,
Akár egy Góliátot is legyûrne.
Esõ vagyok.
Életet biztosítok másoknak,
Mégis szomorúan járom utam.
Ha bánatom hatalmasra nõ,
Özönvizem mindent elsöpör.
Fa vagyok.
Némán állok a néma tömegben,
Mozdulni nem enged óriás gyökerem.
Eltûröm a múló századokat,
Így érem el bölcs mivoltomat.
Madár vagyok.
Milliónyi szép álmot kergetve,
Szállok fel, fel a fellegekbe.
Ott aztán felkiáltok az égre,
És boldogan hullok le a mélybe.
Tûz vagyok.
Szilaj erõmtõl félnek egyesek,
Mégis tõlem várják a meleget.
Idõvel mindig megnyugodok,
S hamvaimon új élet ragyog.
Sírkõ vagyok.
Szomorú érzelmet keltettem egykoron,
Mára a márványom is megkopott.
A kóró, a gaz benõtt teljesen,
Meghalt végleg, kit rejtettem.
Ember vagyok.
Kopott kincse a természetnek,
Kit, csak bajnak teremtettek.
Lelkem belül mégis ragyog,
Bár nem tudom, hogy mi is vagyok. |
|
|
- április 09 2008 19:15:35
Drága Fauszt! Meglepett versed, mert egész komoly élettapasztalatot rejt. Szépen vitted végig a képeken saját magad természetét.
Egyszerû volt és világos, amilyen te is lehetsz. Bár itt viharos érzelmek bújnak a sorok között!
Pompás lett, csak így tovább. remélem sokan olvassák még! |
- április 10 2008 14:35:07
Ember légy, és mindig csak az!
Nagyon szép a versed,kedves Fauszt!
Üdv.: Torma Zsuzsanna
|
- április 11 2008 09:42:30
Nekem költõ vagy tele természetes bizonytalansággal. Kívánom, minél késõbb találd meg Önmagad, hisz pont az út a cél! |
|
|
| Hozzászólást csak bejelentkezés után küldhetsz
|
|
|
Ma 2019. január 16. szerda,
Gusztáv napja van.
Holnap Antal, Antónia napja lesz. |
|
Üzenet küldéséhez be kell jelentkezni
Archívum
|
|
