Démonok cikáznak éjjel
Az égen mámoros kéjjel
Majd vadul egymásnak esnek
S eszméletlen földre esnek
Halomban hevernek
a véres démon testek
Visszataszító a látvány
Testük sötét, mint a kátrány
A hold iszonyodva elfordul
Az égre farkas mordul
s az ég fekete, mint a szén
Fojtogat a levegõ
A démonok éjjelén
denes - április 10 2008 08:47:51
Megijesztesz Hedzsi, hogy fogok így elaludni?
szoszircsi - április 10 2008 09:08:35 Hedzsikém....izgalmas a versed...a szavaid cikáznak...a színek forgolódnak, csupa dinamika az egész, magával sodor...olyan, mintha apró csillagok hullnának a szemedbõl...felvillanva...majd kihúnyva...
Úton vagy...
Ölelés feléd...
szí.
cookie001 - április 10 2008 11:20:05
"Szenvedélyeink olyanok, mint a vulkánok: állandóan morajlanak, de csak idõközönként törnek ki."
Gustave Flaubert
SZERENCSÉRE!
zsuzsu - április 10 2008 12:37:28
Szia!
Nagyon-nagyon jó. Lendületes, ritmusos és számomra jól látható.
Tetszett. Szeretettel: zsuzsu
