|
 Vendég: 7
Nincs Online tag
Regisztráltak: 2,198
Nem aktiváltak: 0
|
|
Itt ülök magamba mélyedve,
a múlt immár homályba veszett.
A jelen lüktet, most jól betett,
kétségek közt, reményt feledve.
De nem, mégsem! Miért feledjem?
Egy vékony szalmaszálat fogok.
Míg a szívem cseppnyit is dobog,
csodás világot nem felejtem!
Ó, annyi mindent megértünk már,
sok mindent átvészeltünk együtt!
Ez is akadály, mi most beüt,
mi láthatatlanul körül jár.
Erősek leszünk, nem veszítünk,
üldözzük az ólálkodó kínt.
Majd kint a réten milliószín
csodaszép koszorút készítünk.
Egy jövőbe szállunk szárnyakon,
átértékelve múltat, jelent.
Dús földbe nektek magot vetek,
halljátok boldog, győztes dalom?
|
|
|
- március 23 2020 13:03:53
Kedves Zsuzsa!
Biztató, reményt sugalló, nagyon szép versed szívvel szeretettel olvastam!
Szép napot, erős hitet, kitartást kívánok!
Margit |
- március 23 2020 16:54:38
Ami szép. ami jó, óvni kell, megőrizni, amíg lehet, Ne legyen belőle emlék,
hanem mindig jelenlevő valóság. Versed megerősíti azt, hogy ez lehetséges. |
- április 01 2020 10:31:28
EliSu kedves, csupa biztatás és remény amit írtál. A magamévá tettem is...
Gratulálok: kalapemeléssel.
KíberFeri  |
|
|
| Hozzászólást csak bejelentkezés után küldhetsz
|
|
|
Ma 2020. április 08. szerda,
Dénes napja van.
Holnap Erhard napja lesz. |
|
Üzenet küldéséhez be kell jelentkezni
Archívum
|
|
