|
 Vendég: 25
Nincs Online tag
Regisztráltak: 2,228
|
|
Ő jómódúan,tehetősen átkarolta a nőnek édes mellét,
Azokat a súlyosakat, keményeket
Legyőzve szájával, csókjával.
Szintén mellettük a fák meghosszabbították alakjaikat
Tiszta napnyugtában esve, mélyedtek
Aranyozott hűsben, amit a szél nyújtott.
Akkor először ismerték meg
Ízét, illatát és megérezhették tetőtől talpig
Testnek rángatózását.
Álmélkodóan bennük minden csodálkozott,
És a napnyugta dühöngve távozott
Arany ragyogásban, fényben a szélnek irányában.
Még az égi madarak is kiáltoztak.
A nőnek keze a férfi vállán pislogott.
Az alkotó pár,mint aki párjavesztett állt,
Még körülöttük páratlanok száma forgott,
És díszítette sorra-sorra
A szerelmet arannyal a szél.
|
|
|
- április 01 2020 09:33:01
Érdekes és jó a gondolatsorod!
Szívből gratulálok!
KíberFeri  |
- április 03 2020 20:44:48
Elgondolkodtató, érdekes versedhez szívvel gratulálok.
Kellemes, szép estét kívánok jó egészségben, békességben.
Szeretettel: Zsuzsa |
|
|
| Hozzászólást csak bejelentkezés után küldhetsz
|
|
|
Ma 2026. október 14. szerda,
Helén napja van.
Holnap Teréz napja lesz. |
|
Üzenet küldéséhez be kell jelentkezni
|
|
