Egy éve már, hogy papírt s
tollat ragadtam, hogy
kiírjam magamból
minden fájdalmam.
Azóta sok idõ eltelt már,
de az érzés ugyanaz maradt,
ami erõsödött bennem,
az nem más, mint az akarat!
Egy év verseit õrzöm
fiókom mélyén,
legszebb emlékeim ezek,
elõveszem, elolvasom idõnként
és eltûnõdöm, vajon változott-e valami?
Változni kellett, hisz semmi sem állandó,
az élet nem örök,
viszont álmodható.
Ezt tanultam egy év alatt,
hogyan írjak mindíg kedves szavakat...
Torma Zsuzsanna - április 11 2008 09:06:08
Kedves Alberich!
Írj még sok szép, hasznos verset és amellett, hogy fiókodban megõrzöd, nekünk is küldd el olvasásra!
Üdv.: Torma Zsuzsanna
