|
 Vendég: 35
Nincs Online tag
Regisztráltak: 2,227
|
|
Köröttem ordít a csend, még a madár is néma.
csak a szellő rezdül meg olykor, úgy néha- néha.
Mi tagadás most jól esik ez a a nyugalom,
pitypangos mezőn érzem, hogy nekem ez jutalom.
Betakar búbomig a dús aranysárga köpeny,
mámorban lubickol a hűs ezüstszínű föveny.
Szedek belőle egy nagy csokorral, ámbár dörög,
de még van idő , ezért így hát koszorút kötök.
Őszben fénylő hajszálamon egy esőcsepp koppan,
már tavasz van, de lassan a rózsás nyár betoppan.
Mire ide ér vígan, fonatommal kész leszek,
míg tombol, salsát rop, illatos fejére teszem.
|
|
|
- június 04 2020 14:28:29
EliSu kedves, az elő sorodban jól letiltottad a madárcsicsergést. Jól érzékelem, hogy a vírus miatt? Mé nem vetettél föl velük szájmaszkot?
Jó a versed, szépen írtad meg és bizony igen elgondolkoztató is!
Poétaöleléssel: gratulálok!
KíberFeri  |
- június 04 2020 16:54:03
Kedves Zsuzsa!
Nagyon szép ez a pitypang koszorúd, amivel a közelgő nyarat várod, hogy fejére tegyed!
Tetszéssel olvastam, szívből hozzá szeretettel gratulálok!
Margit |
- június 04 2020 23:42:38
Kedves Zsuzsa !
Verseid egyre szebbek amiket örömmel olvasok ha tudok
Szeretettel gratulálok
Tibor |
|
|
| Hozzászólást csak bejelentkezés után küldhetsz
|
|
|
Ma 2026. szeptember 01. kedd,
Egon napja van.
Holnap Rebeka napja lesz. |
|
Üzenet küldéséhez be kell jelentkezni
|
|
