|
 Vendég: 8
Nincs Online tag
Regisztráltak: 2,222
|
|
Egy öreg, faragott almárium
álldogált a pipacstenger közepén,
madarak raktak fészket polcain,
vénséges pók fonta lián kötelét.
Gyakran merengve nézte a tájat,
hisz szépsége beszőtte a mezőt,
de nem érezte magát egyedül,
mert a fény, s pompa körülvette őt.
Zsigereiben érezte sötét
éjszakákon az idő múlását,
hallgatta a hervadó, hamvadó
fülében szótlan szellő zúgását.
Sorvadt a nyár, közelgett a vén ősz,
pipacsok is nyugovóra tértek,
oltalmazó puha kis fészkükből
a madarak hosszú útra kéltek.
|
|
|
- június 29 2020 10:22:29
Elképzeltem az öreg almáriumot a pipacstenger közepén - ki tudja, hogy került oda - ahogy a madarak fészket raktak polcain, a pók is befonta és az öreg almárium jól érezte magát. Valahogy az az érzésem, hogy a pipacsok, a madarak, az öreg almárium ... zsigereiben érezte az idő múlását, hallgatta a hervadó, hamvadó szótlan szellő zúgását .... gyönyörű sorok - nagyon szép, hangulatos, de mégis az elmúlásra, a mindennek egyszer végére figyelmeztető versed nagyon tetszett ---- üdvözlettel- szeretettel - Anna -  |
- június 29 2020 21:15:20
Kedves Melinda! Köszönöm szépen kedves szavaid, örülök, hogy tetszett: Zsuzsa
Kedves Anna! Örülök, hogy nagyon tetszett a versem, köszönöm a gratulációt: Zsuzsa |
- június 30 2020 14:03:49
EliSu kedves, szomorkásan is nagyon szép verset írtál, öröm, hogy olvashattam.
Gratula!
KíberFeri |
- július 01 2020 07:10:22
Kedves Feri! Örülök, hogy nagyon tetszett a versem, köszönöm a gratulációt: Zsuzsa |
|
|
| Hozzászólást csak bejelentkezés után küldhetsz
|
|
|
Ma 2026. június 06. szombat,
Norbert napja van.
Holnap Róbert napja lesz. |
|
Üzenet küldéséhez be kell jelentkezni
|
|
