|
 Vendég: 14
Nincs Online tag
Regisztráltak: 2,218
|
|
Mikor ott jártam azon a közeli réten,
mezei virágok virultak kacagva,
fehérbe borult a föld, menyegzőre készült,
párját hívogatta a tavasz madara.
Már ébredezett a lepke is, mély álmából,
a nap is hozzá simult féltőn, szelíden,
keltegette csókokkal, cirógatva lágyan,
búgó hangon remény országba repítve.
Ábrándja oly szép volt, már szinte mesebeli,
nyár volt, szárba szökkent az árnyék és a fény,
roppant megszorult a hőség, levegő rezgett,
az élet úgy tündöklött, mint a diadém.
Világ egyre erőteljesebben lélegzett,
szárnyalt, mint a képzelet a vágy és remény,
a lepkével karöltve vígan keringőzött,
szebb jövőt vágyva, szívét hordta tenyerén.
|
|
|
- július 07 2020 07:49:26
Kedves Zsuzsa!
Szeretettel olvastam szép versedet.
Szofi |
- július 09 2020 18:01:13
Kedves Szofi! Örülök, hogy nagyon tetszett a versem, köszönöm a gratulációt: Zsuzsa
Kedves Melinda! Köszönöm szépen kedves szavaid, örülök, hogy tetszett: Zsuzsa |
- július 22 2020 15:12:25
EliSu kedves, jó a műved és élmény volt olvasnom!
Csak gratulálni tudok!
KíberFeri  |
|
|
| Hozzászólást csak bejelentkezés után küldhetsz
|
|
|
Ma 2025. december 02. kedd,
Melinda, Vivien napja van.
Holnap Ferenc napja lesz. |
|
Üzenet küldéséhez be kell jelentkezni
|
|
