|
 Vendég: 29
Nincs Online tag
Regisztráltak: 2,225
|
|
H.Gábor Erzsébet
Elnyílott minden rózsa már
Váratlan jött, még itt volt a nyár.
Vállamra lehelte hűvös csókjait,
s fülembe súgta: - régen voltam itt!
Kacaja vérfagyasztó, zord időt ígért.
Elnyílott minden rózsa már,
de bennem égett még a tűz,
s még vágytam az édes lángolást,
mikor az ősz, féltékeny, vad haragja,
a nyárba tőrt döfött.
Zokogva hullt a sok levél;
a szél, mint kerge őrült hordta szerte szét,
s mint, ki nem találja régi kedvesét,
borongós gyászdalt énekelt.
Az ég csak hullajtotta sűrű könnyeit,
talán így siratta el, a lét csodás nyarát,
s azt a sok fülledt éjszakát,
melyek a csókok ízét őrzik hallgatag.
Maradt az ősz, s én kezdtem hozzászokni már.
Társammá lett a jó meleg kabát,
s reményem lett a gondolat, hogy
bár, semmi sem örök, de jön helyette új,
jön helyette más, hát, becsüld a mát,
mert, ki tudja, mit hoz még a holnapod?
S a gyümölcsös ősz, úgy ontotta mézes illatát,
hogy beléje szédült mindenem.
Bronzfényű színben tündökölt a part,
s újra szeretni mertem…
Istenem!
Ki hitte volna, hogy új élet sarjadhat a hamudomb helyén,
és feledtet mindent, mindent, ami fáj.
Az ősz, a nyár tüzét szívemben szelíden fújta el,
s a lelkem kitárta újra ablakát, átadni mindenét, e szép,
varázsos létnek, mely oly gazdaggá tett.
Nem félek már. Jutott a jóból, s mint
mélytüzű óbort kortyolom az emlékek mézédes nedvét,
és várom a reggelt, a delet, az estét,
s szívembe zárva örökké őrzöm létem minden áldott percét,
míg Kharón, ladikján át nem evezi,
verseket vajúdó, hervadó lelkemet,
a túlsó partra.
2020.09.09.
|
|
|
- szeptember 11 2020 15:24:17
Csodaszép vers!
Gratulálok:
Zsuzsa |
- október 16 2020 14:13:15
Köszönöm kedves Zsuzsika.  |
|
|
| Hozzászólást csak bejelentkezés után küldhetsz
|
|
|
Ma 2026. augusztus 01. szombat,
Boglárka napja van.
Holnap Lehel napja lesz. |
|
Üzenet küldéséhez be kell jelentkezni
|
|
