|
 Vendég: 7
Nincs Online tag
Regisztráltak: 2,201
|
|
Átforogtam az idõk kerekén,
oly rég volt, oly nagyon rég.
Tavasz volt hajdan tiszta éggel,
félelmet nem ismerõ hû reménnyel.
Egy perc telt el, s nyár lett:
valami forró és ismeretlen.
Mozgást láttam a földeken,
vízért kiáltó testeket.
Majd jöttek szeles napok,
korasötét délutánok,
dobált a szél, de nem ártott,
arcomra az eljött õsz zuhogott.
Rám léptek csizmák sarkai,
autók hólánctól gyötört lábai.
De nem fájt soha, nem érzek semmit,
kõbõl vagyok, ennyit tudok mondani.
Egyszer egy kisgyerek a zsebébe rakott,
s úgy voltam ott egy szép napon.
Egy ünnep lehetett, család vett körül,
s úgy éreztem, mint akit a föld újjá szül.
Mert képek villantak be érzésekrõl,
letûnt korok boldogabb idõirõl.
Nem tudtam, mit érzek, de hogy jót, tudtam,
és eszembe jutott, hogy valaha szív voltam. |
|
|
- April 14 2008 08:26:26
Milyen érdekes gondolat, szívbõl kõvé válni és érzelmeket belevinni. |
- April 14 2008 10:28:53
Kedves Etti!
Valóban érdekes gondolataid vannak, de figyelemre méltóak!
Üdv.: Torma Zsuzsanna
|
- April 14 2008 18:17:48
Kedves Etti, olyan a versed akár egy dal, engem ez most nagyon megfogott...)
Szeretettel:Henkee |
- April 14 2008 23:27:46
Örülök, h vlmit átadhattam!  |
|
|
| Hozzászólást csak bejelentkezés után küldhetsz
|
|
Csak regisztrált tagok értékelhetnek
Jelentkezz be vagy regisztrálj
Még nem értékelték
|
|
|
Ma 2024. April 24. Wednesday,
György napja van.
Holnap Márk napja lesz. |
|
Üzenet küldéséhez be kell jelentkezni
|
|
