|
Vendég: 3
Nincs Online tag
Regisztráltak: 2,199
Nem aktiváltak: 0
|
|
Úgy tűnik, hogy a tengernek habjából született
Csillogó kőszobra.
Ligetek közepén, álmodozóan,
Amikor a szél áthaladt, a virágoktól volt csókolva.
Egy virágzó rózsaág,
Feléje lassan hajol széltől kényszerítve,
Mintha egy láthatatlan kéz akarna,
Tenni csokrot az övébe ...
De a virágok megrázták magukat a sétányon-
Elhervadt szirmok esője,
Titkosan belopódzik a halálnak illata...
És a nő szeszélyes lelke,
A végtelen újdonság rohanásában:
Szomorúan mosolyog, mert nem szabad a halál által eltűnnie ...
|
|
|
- February 11 2021 05:55:27
Érdekes és szép versed
köszönöm, hogy olvashattam.
Kellemes napokat kívánok:
Zsuzsa |
|
|
Hozzászólást csak bejelentkezés után küldhetsz
|
|
|
Ma 2024. March 29. Friday, Auguszta napja van. Holnap Zalán napja lesz. |
|
Üzenet küldéséhez be kell jelentkezni
|
|