|
 Vendég: 12
Nincs Online tag
Regisztráltak: 2,229
|
|
Látod milyen szomorú az árvuló levél?
A víztükörben merengve, álmosan henyél.
Egy kósza napsugár féltőn megcirógatja,
mosolyogva nézi, ahogy lábát lógatja.
Néha feltekint a felhőkig érő fákra
és rácsodálkozik a változó világra.
Ez a pillanat csöndje. A szellő se moccan,
a falevél a múltat magáról lemossa.
Egy aprócska könnycsepp még legördül szeméből,
egyre többet érez szívében a reményből.
Révedez a tiszta égen alvó felhőkben,
jövőt nézi bölcsen, kitartóan, merően.
Békés még a tó is, pihen, nem fodrozódik,
szenvedély, az eshetőség egyre tobzódik.
Nézd, immár tél van, hamarosan jő a tavasz
és a szikkadt, fagyos földből új élet fakad.
|
|
|
- február 20 2021 14:35:35
EliSu kedves, szép és léleksimogató lett az írásod.
Jó, ha mondom = 5*
Szívből gratulálok!
KíberFeri  |
|
|
| Hozzászólást csak bejelentkezés után küldhetsz
|
|
|
Ma 2026. október 23. péntek,
Köztárs. napja, Gyöngyi napja van.
Holnap Salamon napja lesz. |
|
Üzenet küldéséhez be kell jelentkezni
|
|
