Feketén hallgat a zajtalan éjszaka,
Üres, akár szívem minden zuga.
Sötéten burkolja játszi testem,
Akár cigarettafüst minden percem.
Kívánt, csókolt, még kért és kapott,
Gyönyört húzott, gyönyört adott.
Hogy megszûnt körülöttünk a világ,
Míg beburkolt az elragadtatás.
Te sem voltál más, mint nem várt csalódás.
Most minden nélküled megy tovább,
És én már semmi másra nem vágyom,
Még ezt, talán áhítva óhajtom:
Emlékezz rám, ha rád ragyog a nyáresti hold,
Ne felejts, mikor szerelmed álomba csókolod.
Gondolj rám, mert ez nem képzelet,
Igen, volt egyszer, ki igazán szeretett.
Eve - április 20 2008 14:42:03
Kedves Crystal!Nagyon szép a versed!Bár a mûved témája szomorú.Remélem idõvel minden rendbe jön és kiteljesedik az ûr a szívedben.Üdv:Eve
Manga lany - április 20 2008 22:49:21
Húúúúú ez nagyon szép volt. Na nem tudom, de én is ugyan így vagyok ezzel, pont most. Remélem minden megoldódik majd, és hamar tulteszed magad rajta.:-)
Hozzászólás küldése
Hozzászólást csak bejelentkezés után küldhetsz
Értékelés
Csak regisztrált tagok értékelhetnek
Jelentkezz be vagy regisztrálj
Még nem értékelték
Pontos idő
Mai névnapos
Ma 2019. január 21. hétfő, Ágnes napja van. Holnap Vince napja lesz.
