Magányra vágyom egy menedékre,
ahol a lelkem megpihenhet végre.
Forrong és lázad, nyughatatlan,
szabadon szárnyal minden dalban.
Hallgatnám, hogy szól az éjnek zenéje,
felhõk felett magasan
ahol a csendnek is üzenete van.
Sejtelmes, misztikus hely ahova vágyom,
ilyen menedék az én világom.
Mond kedvesem jössz-e ide velem,
vagy magányos leszek ezen a szigeten?
Nyújtani csak a kezemet tudom,
és még hozzá a szívemet adom.
gosivali - April 22 2008 09:50:08
Különleges, szép a versed.
Torma Zsuzsanna - April 22 2008 09:53:30
Kedves Taygeta!
Ha a kezedet nyújtod, és szívedet adod, akkor biztosan Veled megy a kedves! A csendnek mindig valamilyen üzenete van! Az egészen biztos!
Üdv.: Torma Zsuzsanna
kormi37 - April 22 2008 10:32:56
Nagyon szép és megfejthetõ is. Grat. Szeretettel.Kormi
Crysty - April 22 2008 11:41:21
Az a menedék a lelkedben van , nézz magadba és megtalálod.
szoszircsi - April 22 2008 22:29:44
...beleolvasgattam a verseidbe...igazán közel áll hozzám...a mostani...úgy gondolom, hogy soha-senkit nem kell hívni magunkkal...mert akik úgy érzik...mellettünk a helyük...úgy is mellettünk lépkednek...mert ha van egy közös pont...ugyanoda gravitálnak....észrevétlen...
szeretettel
szí.
