Napkorong

Alfred Lord Tennyson:
THE LADY OF SHALOTT

Part I

On either side the river lie
Long fields of barley and of rye,
That clothe the world and meet the sky;
And thro` the field the road runs by
To many-tower`d Camelot;
And up and down the people go,
Gazing where the lilies blow
Round an island there below,
The island of Shalott.

Willows whiten, aspens quiver,
Little breezes dusk and shiver
Thro` the wave that runs for ever
By the island in the river
Flowing down to Camelot.
Four gray walls, and four gray towers,
Overlook a space of flowers,
And the silent isle imbowers
The Lady of Shalott.

By the margin, willow veil`d,
Slide the heavy barges trail`d
By slow horses; and unhail`d
The shallop flitteth silken-sail`d
Skimming down to Camelot:
But who hath seen her wave her hand?
Or at the casement seen her stand?
Or is she known in all the land,
The Lady of Shalott?

Only reapers, reaping early
In among the bearded barley,
Hear a song that echoes cheerly
From the river winding clearly,
Down to tower`d Camelot:
And by the moon the reaper weary,
Piling sheaves in uplands airy,
Listening, whispers ” `Tis the fairy
Lady of Shalott.”
____________________________

LADY SHALOTT

Első rész

A folyó mindkét oldalán,
Az árpa- s rozsmezők során
Az ég és föld ér össze tán,
Míg út visz innen rajtolván
Soktornyú Camelot fele.
Amott alá-fel jár a nép
Tündérrózsáknak ezerét
Csodálva, s azok szigetét,
Melynek Shalott neve.

Fűz fehérlik, nyárfa reszket,
Félhomály, szél megdiderget,
És örök hullámot kerget
A folyón, a sziget mellett
Camelot vára fele.
Négy-négy szürke fala, tornya
Néz le a szép virágokra,
Hol a Lady sziget foglya,
Shalott az ő neve.

Partja árnyas a folyónak,
Vizén nehéz bárkát vontat
Sok lassú ló, míg egy csónak
Selyemből vitorlát bontat,
Siklik Camelot fele.
Integetni őt ki látta?
Vagy csak ablakában állva?
Ismerik minden országba’
A Ladyt eleve?

Csak, kik egész nap aratnak,
Bajszos árpa közt matatnak,
Folyó felől ők hallhatnak
Dalt, mely csupa víg visszhangzat,
Szállót Camelot fele.
És a kaszás fáradozva,
Holdfénynél kévét rakodva
Hallgatózik, ezt suttogva:
„Shalott tündér éneke…”

* * * * *