Egy pár, férj és feleség szánon jár.
Trojka húz a végtelenben
Még a szem lát szerelemben
Szibéria haván, hómezõk hátán.
S egy éjjel hazamenet, egy falka néz velük farkasszemet.
Gyeplõt enged lovaikon, szélvészként repülnek a havon.
Farkas csorda éhes szemek
Tartják az iramot és közelednek.
Gyönyörû az asszony, féltve néz férjére
Kinek szeme tüzes, amilyen a vére.
Eldördül a fegyver, egy farkas vesztét érzi
Hiányos a lõtár, már nincsen benne semmi.
Mintha égbõl pottyant szerencse jár velük
A lovak a szánt tanyára, megérkeztünk.
Volt ott fogadtatás, ember, kutya harap
Fegyverek dördülése hasítja hátukat.
Férj leemeli asszonyát, s féltve örzött kincsét
Egy gyermeket, mely bunda alatt
Anya szívén átaludta, mit sem tudva
S öreg korra elmesélte szerencséjét.
Readstar - május 02 2008 17:46:33
Olvasom és olvasom a verseidet. Igaz nem szóltam eddig hozzá, így most sommásan mondom: nagyon jók. Szerkezetben, képekben, történetben, felépítésben és persze rímekben is. Gratulálok. Üdv:
.... és sikeres holnapot:munkában,sorsba
