Az éj bársonytakarója,
elnyúlik a csillagok felett.
Minden parány fénycsóva,
kézenfogva ragyogja be az eget.
Ezüstben pompázik a Hold,
mosolyogva hunyja le szemét,
csak én törölgetem könnyes szemem,
mert messze vagy tõlem oly rég..
Torma Zsuzsanna - május 09 2008 08:39:36
Nagyon szép a versed, kedves Ronibaba!
Szépek a megszemélyesítések: "az éj bársonytakarója elnyúlik a csillagok felett, "fénycsóva kézenfogva ragyogja be az eget", "pompázik a hold", "mosolyogva hunyja le szemét".
Üdv.: Torma Zsuzsanna
loretta - május 09 2008 09:12:59
Fájdalmasan szép lett. Gratulálok.
RainMan - május 09 2008 10:00:02
Nagyon szép vers!Gratulálok!
