Õszben szerelmesekként jártuk a gyümölcsöst
Kéz a kézben, leveleknek esése nyöszörgött.
Nem hallottuk õket, lógtunk
Szoritottuk egymás kezét, õsznek fájdalmára süketek voltunk.
S figyeltük egymást, bátortalan kívánat
Féltünk tenni mozdulatot, a pillanat elszállhat.
Leültünk almafa törzse mellé
Lábunk egymást érintette, könnyezõ szereteté.
Csókomat elsõt adtam almafa alatt
Fejedet korona takart.
S takartam tested is, alma sárga levelével
Én takartalak téged gyöngéden, alma fa vétkével.
