Félelmetes sötétség borult a kék égre,
S gomolygó felhõk érkeztek egy kettõre.
A természet hatalmas erejével lecsapott,
S az emberek szívén félelem uralkodott!
A felhõk közül cikázó villámok csaptak le,
S a falvakon végig söpört a sebes szél ereje.
Mindenki menekült védelemért otthonába,
De volt ki épp ott került igazán nagy bajba.
A forgószél sebesen szaggatott mindent szét,
Megsebezve ezzel az emberek riadt lelkét.
Pusztítást és rombolást hagyva maga után,
Lesújtott a falvakra egy nyugalmas délután.
Kicsavart óriás fák és megtépázott házak,
Megbontott épületek és szertefoszló vágyak.
Van kinek élete egy pillanat alatt romba dõlt.
S miért évekig dolgoztak azonnal derékba tört.
A pusztító szél hirtelen jött és úgy is távozott,
Maga mögött hagyva ezer és ezer bánatot!
Ereje mi félelmetesen hatalmas és rémisztõ,
Elsöpör mindent mi a földre csak építhetõ.
A természet, mi oly kiszámíthatatlan,
Mindenre elszánt és megállíthatatlan.
Megmutatva erejét, s haragját a földnek,
Figyelmeztetését adva a pusztító jövõnek!
iytop - május 15 2008 20:43:31
Versed egy jó megfigyelésen alapozik és figyelmeztetésed
elgondoltató.
Torma Zsuzsanna - május 16 2008 12:10:49
Sajnos, igazad van, kedves Csilluci!
És nem csak a pusztító jövõnek ad figyelmeztetést a természet, hanem a jelennek, a mának! Mert lehet, hogy jövõnk (vagy az utánunk jövõ nemzedéknek) már nem lesz jövõje!
Szépen leírtad, azt ami nem szép, és nem jó!
Üdv.: Torma Zsuzsanna
Hozzászólás küldése
Hozzászólást csak bejelentkezés után küldhetsz
Értékelés
Csak regisztrált tagok értékelhetnek
Jelentkezz be vagy regisztrálj
Még nem értékelték
Pontos idő
Mai névnapos
Ma 2020. január 18. szombat, Piroska napja van. Holnap Sára, Márió napja lesz.
