|
 Vendég: 4
Nincs Online tag
Regisztráltak: 2,195
Nem aktiváltak: 0
|
|
 
Papírcsónak
Szerelmes csókkal köszöntött a hajnal,
derengõ teste újra lázba borult.
A tóparti csend megtelt madárdallal
a horizont felett a nap lángra gyúlt.
Halvánnyá fakult körötte a kék ég,
friss szellõ hímzett a vízre fodrokat.
A nap sugarai amint elérték,
barázdáikba vetették magukat.
Virgonc kishalak kacsáztak a fényben,
ezüst pénzeik tükrösen csillogtak.
A parti kövek eldugott öblében
lágyan ringatózott egy papírcsónak.
Gyerekek jöttek megtörni a csendet,
harsány kacagásuk az égig felért.
A nádas mellett békákat kergettek,
S gyöngyökkel fizettek kagylóhéjakért.
Önfeledt kedvvel értek az öbölhöz,
ott várt rájuk egy pompás papírgálya.
Vitorlák kibontva, pad az evezõhöz,
vitorlázni hívott a hajók Királya.
Gyönyörûen siklott, repült a tavon,
boldog gyermekek húzták a lapátot.
Visszaintegetett egy vizimalom,
ilyent a Földön még senki sem látott.
A mólóhoz érve lassított, megállt.
Sirályok repdestek a hajó körül.
A révkalauz nevetve szalutált.
Egy angyal kikukucskált a Hold mögül.
Bealkonyult, a szél felerõsödött ,
a matrózok kiszálltak, hazamentek.
A nap a horizont mögé költözött,
az ég tónusai mélykékek lettek.
Sötét hullámok sziklákat pofoztak.
Rejtõzködõ halak félték a holnapot.
Viharsárkányok a kövekre csaptak
egy átázott testû papírcsónakot.
Másnap a srácok a víztükör hátán
keresték játékuk maradványait.
De akkor már Õ, egy kagylóhéjpárnán,
a mélyben álmodta papírálmait... |
|
|
- május 18 2008 15:15:05
Remek ez a vers, nagyon jó a rímelése is. Gratulálok. |
- május 18 2008 15:16:34
Bocsánat a hibáért: Az 5. versszak utolsó sora helyesen:
utazni hívott a hajók Királya. |
- május 18 2008 16:16:57
Ez nagyon jóóó!!! ööö... nem ez nem fejezi ki eléggé, hogy mennyire tetszik...
De... Nem tudom szavakba foglalni...
A rímek, a történet, a hangulat....
Egyszerûen... elképesztõen jó! |
- május 18 2008 16:23:59
Drága Sziszuka....többször végigolvastam versedet, mely zsúfolásig megtömve szebbnél-szebb képekkel...de valahogy nehezen jöttem rá a nyitjára....és lehet, hogy most sem azt érzem benne...amit üzenni szerettél volna vele...
nekem a cím...a " papírhajó" már megszabta a mondanivalót...mert az maga az élet...amin utazunk...ingatag...sérülékeny....bizonytalan...és hánykolódik velünk...hol kövekhez csapódunk...hol kikötünk...
az elsõ sorod...szerintem a születésed....és ezt kivéve csak az "utazni hívott" sor utal arra...hogy te benne vagy a történetben...
úgy írod, mintha te kívülrõl szemlélnél....közben mégis benne vagy...
nem tudom...talán nem kellene semmit mögélátnom....csak egyszerûen figyelnem kellene gyönyörû képeidet...és úgy tekinteni rá...mint egy gyermekkori szép....ám szomorúvégû emlékre....bár itt is zavar a nagy Õ betû...mert az személyhez kötendõ...
Úgy tûnik el kell még néhányszor olvasnom...egyenlõre ennyi... 
Szeretettel
szí. |
- május 18 2008 17:09:34
Kedves, Drága SzÍ!
A nagy Õ-t jól láttad.
A hajó nem az élet, hanem egy életút.
Bármelyikünk lehetne csónakból pompás hajó. Egy erõn felüli küzdés, amit mindenki megcsodál! De az alapanyag, (itt az értéktelennek hitt papír) ugyanaz marad végig. Álmainkat a lehetõségeink befolyásolják. (papírálmok)
A gyerekek-jelképezik azokat, akiket életünk során "megszelidítünk", erkölcsileg felvállalunk. Jelen esetben azokat, akik szép de értéktelennek tartott dolgokra elcserélnek"gyöngyöket".
Amikor kezdjük az életet, ha szerencsénk van, csodálatos képek ragyognak ránk! Szeretnénk mi is megfelelni! megfelelni a sokszor lehetetlen elvárásoknak! És ha tudunk, vajon meddig sikerül?
Ennek a kis csónaknak ez az egy nap sikerült.
Közbeszólt egy "vihar", de lehet, a papír amúgy is elázott volna.
Lehet, hogy ha a barátok, szerettek nem hagyják magára, még repülne. Lehet, hogyha nincs vihar, másnap hozzák a vízhatlan fenéklemezt. Ki tudja? Szeretettel Sziszifusz |
- május 18 2008 17:23:57
Szép szimbolisztikával megírt a versed. Ki tudja milyen csónakban evezünk, s hová tartunk.
Üdv. Joli |
- május 18 2008 21:15:16
Kedves Szisz, nagyon jó lett a versed, ragyogóak a képek, a rímelés is kifogástalan - gratulálok!
Szeretettel: Magdi |
- május 20 2008 09:33:06
Szisz!
Szép és szimbolikus képeket látok versedben. Olvasva, szinte a helyszínen éreztem magam. Elképzeltem egy hatalmas Balatont s állomásait.
De elképzeltem a Titanic-ot is, hisz annak sem sok jutott, csak egyetlen gyönyörû út, mely szörnyû véget ért.
Az élet ez.
Grt. Sancho |
- május 20 2008 11:31:20
Sziszi drága! csodálatos remek verset írtál, remel szimbólumot választottál a mondani valód átadására. csodálatos képeket fetettél segíségül.
Nagyon tetszik!
Ne hagyjuk elázni az amúgy is gyenge papír csónakot, nemes fából készúlt alapanyag, sha nem seljt a gyártmány mindennap artra húzva kiszárad és újra víre szállhat.
De selejt papirból készítettcsónak már vizbe téve felboruk, és észre sem veszzük örökre elmerül partra többé nem kerül.
Szeretettel: marica mama |
|
|
| Hozzászólást csak bejelentkezés után küldhetsz
|
|
|
Ma 2019. december 10. kedd,
Judit napja van.
Holnap Árpád napja lesz. |
|
Üzenet küldéséhez be kell jelentkezni
Archívum
|
|
