Úgy szállnék már, szállnék fel az ég felé,
Ahol gondolatban lakok'
Vagy ördögök kiközösített társbérlõje vagyok?
Érzem, hogy köröttem semmi nem a világom
Mért vagyok hontalan lakó ezen a világon?
Próbálom találni helyemet, de azt hiszem
Én rosszkor, s rossz idõben létezem veletek
Anyám, gyermekeim, miket mit írok, ne fájjon,
Nem titeket bántlak, s nem magam sajnálom
Tudom, hogy végig kell csinálnom
Csak feloldozó, kivezetõ utamat nem látom
Vak vagyok még, s ösztönös minden tettem
A földlakóknak sorsidegen lettem
Voltam szeretve és voltam csúful verten
Büntetés, bûnhõdés nem hétköznapi lelkem
Kik utamba kerültek, egy sem üdvözültek,
Számomra átka van e csodás kerek Földnek -
Ha a hiba a fejemben vert tanyát, vállalom.
Tudósok! Mentsetek fel!
S nem lesz több bús dalom.
szoszircsi - május 25 2008 18:14:21
[b]All.....a legtöbbet adtad...amit egyáltalán nekem lehet...megírtad amit gondolok és amit érzek...helyettem....nekem / is /
Remek...igazán éreztelek...
Alul újra kifejeztem elismerésem...
Pusza;[/b]
szí.
sziszifusz - május 26 2008 00:06:55
Ági!
N ehéz ezt így megfogalmazni, és bátorság is kell.
Te megtetted, ezért dícsérlek. Én is éreztelek, és ezért írunk verset.
;[/b]
