Néha elmerengek,
a felkelõ nap,
ragyogó mosolyától.
Nagyot nyújtózik az ég,
s kirázza az álmot a párnájából.
Lassan bandukol tovább,
hiszen álmos még a reggel,
nagyot ásít olykor,
mintha bekapná az eget.
S a pici harmatcseppeket,
mind megeszi reggelire,
s halkan ballag tovább,
hogy mosolyt csaljon az emberekbe.
2006.január
Torma Zsuzsanna - május 28 2008 12:45:15
Nagyon szép lett, kedves Ronibaba!
Üdv.:Torma Zsuzsanna
Henkee - május 28 2008 15:57:20
Ronibaba szuper lett, békés, hangulatos
gondola - május 28 2008 19:26:09
Szia!
Sajnálom, hogy vége, szívesen olvastam volna még! Az utolsó sorod kicsit kilóg, folytatást kíván!!!
Szeretettel
tenger - május 29 2008 00:04:24
ez igen! gratula a versedhez nagyon jól sikerült! üdv: Szilárd
szoszircsi - május 29 2008 06:55:24
[b]Ron...a hangulata nagyon megkapó....tetszett...én is olvastam volna még...
Szeretettel[/b]
szí.
marica - május 29 2008 07:16:38
Ronibaba! Nagyon szép napkeltét varázsoltál. Így tömören olyan kurta, akár az igazi napkelte Hipp-hopp ás máris gyorsan emelkedik délfelé
Szeretettel: maica
Berenike - május 29 2008 12:46:09 Ígérem lesz folytatása!!!!!Köszönöm hogy olvastátok
