|
 Vendég: 4
Nincs Online tag
Regisztráltak: 2,218
|
|
Bénultan állok az üres falak között,
s szorítok egy levelet. Pestre költözöm.
Így kezdõdik az írás, majd megmagyaráz mindent,
s én megértelek. Nem bírtad a nincsent,
a hiányt, a mindíg fogyó pénzed. Ikább elmész.
Pesten van meló. Bocsánatot kérsz.
Zavaros minden. Még mindig pont olyan e szoba,
mint mikor szerelmesen zártál a karodba.
Az összevissza színû falon még ott a vörösbor nyoma,
épp csak egy változott. Holnaptól ez más otthona.
Gépiesen írom a papírra a leltárt,mi maradt
s mi hiányzik. Remélem,Te jól érzed magad.
Miért hívtál ide? Miért kell ezt látnom?
Miért? Hogy még jobban fájjon?
Miért kell látnom a falon a képemet?
olvasnom a tükrön: örökké szeretlek.
Intézem a papírokat,hívok egy barátot,
s elviszem a holmim. Semmit nem látok.
Még egyszer visszanézek,majd leadom a kulcsom,
s újra füstté válik a boldogság,az otthon.
Gépszerûen utoljára beütöm a számod,
s hívlak. Tudom,hogy várod.
Elmotyogom,hogy elintéztem,rendben van minden,
s velem sincs baj,épp csak semmim nincsen.
Elhoztam mindent, s nem lesz baj,ne félj.
Csak egy firka maradt a tükron, s a földön egy levél. |
|
|
- július 10 2008 11:09:08
Szomorú történet. Valaminek vége,valami befejezõdött.Most jön az önvizsgálódás idõszaka s remélem ezt az érzelmi csalódást is átvészeled majd. |
- július 10 2008 11:12:09
Fájdalmas és szomorú. Hiába írnék bármit, tudom, nem segítene. Így csak ennyit írok: nagyon szép vers született a bánatodból.  |
- július 11 2008 19:32:13
 Átérzem szomorúságod..szépen versbe szedted..kívánom, hogy szíved többé ne fájjon.. |
|
|
| Hozzászólást csak bejelentkezés után küldhetsz
|
|
Csak regisztrált tagok értékelhetnek
Jelentkezz be vagy regisztrálj
Még nem értékelték
|
|
|
Ma 2025. december 28. vasárnap,
Kamilla napja van.
Holnap Tamás, Tamara napja lesz. |
|
Üzenet küldéséhez be kell jelentkezni
|
|
