Sohase gondoltam, hogy ilyen lehet,
Hogy ilyen fájón boldog a szerelem
Egyik pillanatban egek magaslatán,
A másikban, pedig szakadék legalján
Mindig álmodoztam, mióta emlékszem,
Mégis ilyet soha-soha, meg nem éltem
Lelkem legmélyében rég szunnyadt e csoda,
Selyemgyolcsokba jól becsomagolva
Tavasszal a gyolcsot, a kedves bontogatni kezdte,
Hamarosan kiderült, mi is vagyon benne
Visszacsomagolni az óta próbálom szüntelen,
Csak azt nem tudom, elég-e hozzá az életem
denes - július 17 2007 16:26:08
Nagyon szép megható, lírikus verset írtál. Ilyen a szerelem csodája s nagyon vigyázni kell rá, hogy örökre maradjon.
Tibor
krisztina - július 17 2007 19:48:51
A szerelemet nem megszerezni, megtartani nehéz!Én kívánom, neked is sikerüljön!Nagyon szépet írtál!
Kriszti
orok szerelem55 - július 03 2017 16:56:41
Visszacsomagolni azt már nem lehet. Szívvel szeretettel olvastam remek versed.
Margit
