|
 Vendég: 6
Nincs Online tag
Regisztráltak: 2,198
Nem aktiváltak: 0
|
|
 
Vannak napok, amikor nem történik semmi.
Bár az óra nem áll, az idõ mégis ólomlábon jár.
Lefekszel, hogy pihenj, de nem találod helyed,
Kényelmetlen a párna, mert nyomja a fejed.
Majd mentõ ötletként, a hûtõ jut az eszedbe,
S ötször is belenézel, hogy enni mit lehetne.
Aztán végül egy könyvön akad meg a szemed,
De fanyalogva nézed, s gyorsan visszateszed.
A tévét, a rádiót, mind- mind sorra veszed,
De nincs olyan mûsor, ami tetszene neked.
Unott vagy, s tán ez a nap, akár jó is lehetne,
De ma az Isten sem tehet, semmit a kedvedre.
A munka gondolatától, kiráz most a hideg.
S ha mégis eszedbe jut, hát nem ér a neved.
Olyan vagy, mint akit megsütött a nap heve,
Egész nap tengsz-lengsz, hosszába - széltibe.
Hogy mégis mit akarsz? -magad sem tudod.
Csak azt, hogy ezt a napot végtelenül unod. |
|
|
- július 18 2008 13:11:25
Ismerõs érzés, kedves Zsuzsu, nekem is vannak ilyen napjaim, sajnos, mostanában egyre több... |
- július 18 2008 22:00:02
Remekül megfogalmaztad a mindannyiunk által ismert érzést. |
- július 18 2008 22:33:13
Hát milyen igazad van. Szerintem mindenkinek vannak ilyen napjai. Talán a túlhajszoltság, talán valamiféle bánat, vagy csak úgy nem jó nap van.
Szépen megírtad az igazat.
Szeretettel:szuzus |
- július 18 2008 23:23:57
Kedves Zsuzsu Versedet sokadszor olvasom!
Vannak nehéz napok. De itt a Napkorongon nem lehet unatkozni.
Ragyogóan írtad meg a verset.
Gratulálo.
Szeretettel: marica |
|
|
| Hozzászólást csak bejelentkezés után küldhetsz
|
|
Csak regisztrált tagok értékelhetnek
Jelentkezz be vagy regisztrálj
Még nem értékelték
|
|
|
Ma 2020. augusztus 04. kedd,
Domonkos napja van.
Holnap Krisztina napja lesz. |
|
Üzenet küldéséhez be kell jelentkezni
Archívum
|
|
