Napkorong
Versek fõoldal · Prózák fõoldal · Gyakori kérdések · Szerzõk és verseik · Szerzõk és prózáikNovember 18 2019 00:45:58
Navigáció
Versek fõoldal
Prózák fõoldal


Gyakori kérdések
Szerzõk és verseik
Szerzõk és prózáik
Kapcsolat
Alapszabály
Szerzõdés
Online felhasználók
Vendég: 7
Nincs Online tag

Regisztráltak: 2,194
Nem aktiváltak: 0
Tagjainkról-tagjainktól
- Weboldalak
- Saját fotóalbumok
- Pályázatokon elért eredmények
- Saját kötetek
- Megjelenések antológiákban
- Tagjainkról mindenféle
Fórumtémák
Legújabb témák
Asszociáció.
Anagramma
Szerelem
Két rímelõ játéka
Minden ami jó... :)
Legnépszerűbb témák
Asszociáció. [10194]
Szótaglánc. [8524]
Földrajzi-né -l... [7724]
MÜFORDÍTÁS [4923]
Szerelem [3564]
Napkorong pályázat nyertesei.
Drogmentes életért
Hurrá nyaralunk!
Küldetésem van
1848-as szabadságharc
Pályázatok
Nem fizetõs pályázatok
Pályázatfigyelõ
Pályázatok
Online rádió
Lépésrádió online
Lépésrádió - Egy lépéssel közelebb hozzád
PageRank mérõ
Google PageRank
V E R S E K Váltás a PRÓZÁK főoldalára
Lady Williams balladája
Henkee















Ott,hol gyilkos szél csak ritkán fújdogál,
S víz tükrén napfény gyakran táncikál,
Megb?völve égi lények álmait,
S eltitkolva szerelmesek vágyait,
Sirálycsapat útját untig követve,
Sós permet szállong fellegekbe
Éji csillagvirágot megöntözve
-Régi vár tünik figyel? szemekbe.
Ott hol az Északi-tenger árja dúl,
Sziklaormon ?si kastély tornyosul.

Büszke tornyok,magasak,mind szürke már,
Falak repedését moha szövi át
S penész zöld ruháját öltik magukra
Múló nemesség árnyával dacolva.
Mikép anyjába kapaszkodik a gyermek,
Ha új embert lát körüle,idegent,
Úgy simul szép kor utolsó emléke
Csiszolt k?tömbök fénylése helyébe,
S néz ki mindennap a festett ablakon,
Gyötört úrn?je,Williams nagyasszony.

Más id?k jártak erre hajdanán,
Zajos vidámság s mennyi fényes bál!
Annyi, hogy az ember nem telt belé
De máris újabb vette kezdetét.
Ver?dött nagy társasági élet,
Egymást üdvözölték a vendégek,
Nyomát sem látták búnak vagy bajank,
Istenem,be rég volt az a hajdan!
Most unt hollócsapat köröz némán,
Bús bástyákon károgva ül néhány.

Síri csend telpszik a szobákra,
Székre,sz?nyegre,asztalra,ágyra,
Folyosókon árnykép suhan tova,
Padlón puha topán talpa koppan.
"Jaj..." elfúló sóhaj zaja remeg,
Bús bánattal telik meg a terem.
Újabb szelíd "jaj",aztán metsz? csend,
Ájultan d?l el Lady Williams;
A szobában sápadt holdfény pásztáz,
Mosolyog az özvegy feldúlt álmán.

Így megy ez nap mint nap,lassan egy éve,
Egyszer fordult a borongós ?sz Télbe,
S egyszer törte meg jég hatalmát Tavasz,
Mib?l most a Nyár gyermekkacajt fakaszt,
Azóta,hogy a tragédia történt
S állnak a tornyok védelmez? ?rként.
Két héttel kés?bb már nem volt a várban
Inasok s szolgák serege, csak hárman:
Az öreg dajka Nelli,s a kertész John,
Végezetül pedig Williams asszony.

De b?sz dühe ma újult er?vel kél,
Fájó bánat rút kínnal egy testvér
S arcmosókönnyzuhatagon keresztül,
Zokogva érzi magában legbelül:
Mi elmúlt,elmúlt,vissza sohasem tér
A tiszta lélek is csak egyszer fehér
Majd színlelt öröm piszkítja sötétre,
Vagy ?rült harag szabdalja felére,
Míg nem marad más csak a tátongó magány;
Ily sorsra jutott Lady Williams tán.

Tébolyultként rohan keresztül-kasul
A kastély termein,miközben vadul
Sikoltoz "Henry", s egy festményre mered,
Hálatelt arccal hív? imát rebeg,
Lelke kínjára megbékülést keres.
Csak néz a férfi szemébe mereven,
Az imádott mily kedvesen mosolyog!
Ám ekkor el?zött emlék sompolyog
El? bens?jéb?l,szíve zaklatott,
Igen emlékszik:férje hazudott!

Hisz nem megígérte szép ?szi napon,
Mikor esket? ruha volt a papon
S kezük vadvirágként fonódott össze,
Hogy életük örökre egybekösse
A szenvedélyes,gyönyör? szerelem,
A pírba burkolt, esdekl? szeretet,
Rózsafa színes virágai alatt
Nem megígérte:végig vele marad
Míg eltelnek a hosszú boldog évek?
"Óh,legdrágább Henrym,nem megígérted?"

"Nem,nem lehet" zokogja keservesen,
De lába már a földbe gyökerezett,
Arcára kiült a torzult borzalom,
Mert más kép is lóg a fehér falakon.
Közelebb lép,hideg keze megremeg,
Végigsimítja a barna keretet,
Gyönge szíve,mely egy éve megszakadt,
Hangos reccsenéssel újból szétszakadt,
S hulló könnycseppek homályos fényén át
Vágyón nézi magzatjai portréját.

Bájos fiúgyermek ül füves réten,
Aprócska kishúgát tartja ölében,
Elb?völ?,der?s,védtelen lelkek;
Már csak emlékek Lady Williamsnak.
"Henry" suttogja fiacskáját látva,
Kit él?ként vigyáz nyugtalan álma,
"Catherine"dadogja lányát nézve,
Hiába:családja halott egy éve.
Fia,lánya,férje-végleg elhagyták,
Szebb helyen hallgatják angyal dallamát.

Haját tépve menekül szobájába,
Könnyezve borul kemény párnájára.
Ding-dong,nyolcat üt az óra,
Gyertyaláng árnya vetül az ajtóra.
"Nelli" kiált a fiatal,vékony hang
"Nelli jöjj kérlek!Siess!Be lassú vagy!
Sietve ront be az ?sz hajú asszony
"Már itt is vagyok úrn? parancsoljon!"
"Kedves dadus segíts,készíts frizurát,
És add rám gyorsan az ezüstös ruhám!"

A csillogó haj kontyba rendez?dik,
Kék selyemruha hullámként red?zik,
Bár nem érti Nelli:minek cicoma,
Örül a szíve:ez az ? asszonya.
"Alszanak már a gyerekek Nelli?
Mily édes volt ma a kis Catherine
S Henry-mondd hát nem tündérien drága,
Ahogy Henry papája jöttét várja?
Tényleg,vajon mikor jön haza férjem?
Itt kellett volna lennie már délben."

Iszonyodva tekint reá a dajka,
Kereszteket vet két térdre borulva,
Kirázza a hideg,többet nem remél,
Látja:asszonya elvesztette eszét.
"Jöjjön asszonyom,,üljön ide kérem,
Valami rosszat muszáj elmesélnem"
"De a gyerekek biznyára várnak,
El?tte megyek szólok Elizának,
Üzenje meg neki:siet a mama"
Feleli türelmesen az ifjú anya.

"Eliza nincs itt,elment egy éve,
Ahogy az összes többi cselédje;
Aszonyom:nem emlékszikmi történt
Miért vonult magányába önként?
Elsápad Lady Williams arca,
Felrémlik benne múltja egy napja,
Kint féktelen égiháború dúl,
Felh?k tartalma ereszre zúdúl,
Fekete égen hófehér csapás,
Fájdalom sújt egy elkínzott anyát.

Kilencet kondul az óra-kés?
Egyetlen menekvés van a lépcs?,
Mely pókháló-barlangként vezet fel,
Dohos,nyirkos,elhagyott terembe.
S hogy feloson,félve de sebesen
Rádöbben:nincs számára kegyelem;
Hát kitárja a szoba ablakát
Lenéz s mit lát?Családja sírhantját.
Nagyot síkolt,fut el?re vakon,
Moosollyal ugrik ki az ablakon!

Hallja a dajka asszonya sikolyát,
Kínpadként üt szívére a borzadály.
A kisgyermekek halálos kórt kaptak,
Gyógyszerért indult városba az apa,
Nem bízta szolgákra magjai létét,
Szül?i szeretet okozta vesztét.
Megölte orvul egy banditacsapat,
Gyermekei is még aznap meghaltak.
Három domb fedi most csontvázaikat,
"Kívánok nyugtot béke poraira."

Most zuhan a mélybe tehetetlenül,
Fájó szíve végfohászra nej hevül.
Der?vel szívén gondol a jöv?re,
Egybeforr lelke férjével örökre.
Fülében gyermekei kacaja cseng,
Tudja:családja várja odalent.
Utolsó lélegzet,aztán végtelen csend,
A test földet ér,a lélek felrebben
Oda hol várja családja s nyugalom:
A boldogság ára mindig fájdalom.
Hozzászólások
denes - július 20 2007 06:02:50
Mintha visszatértem volna elmúlt korokba, hogy egy családi tragédián keresztül rájöjjek, milyen dús fantáziával áldott meg téged az élet és vezetted le nagyszer?en Lady Williams családjának tragikus történetét.
Tiborsmiley
Helen Bereg - július 20 2007 06:56:30
Hmmm. Ügyes. Ez volt, amin most dolgoztál, a hosszabb m?? Egy család tragédiája. Régi kor hangulata járt át. Az els? versszakot nézd meg, meg nekem zavaró a: "táncikál," meg ez a sor: "Sirálycsapat útját unti követve"
Ica
Henkee - július 20 2007 07:15:39
Köszönöm!smiley
Igen Ica ez az a "m?".
Azért alkottam meg így az els? versszakot(Els? felét a verszszaknak),mert éreztetni szerettem volna,milyen vidám minden kivülr?l,játékos minden.A sirálycsapatosat elírtam,nem "unti",hanem "untig",ezért bocsánatot is kérek.
De egyébként ne mértem miért nem tetszik,miért "zavar",leírnád b?vebbenCsak kiváncsi vagyok a véleményedre.smiley
Helen Bereg - július 20 2007 08:29:17
A "táncikál" zavar. Nem tudom, csak úgy érzem. Olyan mintha csak a rím kedvéért került volna oda. Nekem kilóg, még a vidám hangulatból is. Az unti-t javítom. Ica
krisztina - július 20 2007 15:22:45
Nagyon szép munka!Szerintem, hasonló képp kellene megírni az iskolai történelmi életrajzokat is.)Az érdekes az, hogy nekem a hosszabb terjedelm? verseket, mindig könnyebb volt megtanulni.Talán a pörgése, az események miatt!Az én véleményem az, hogy így jó ez, a m? ahogy van!
Szeretettel:Kriszti
Henkee - július 20 2007 16:35:20
Köszönöm Krisztina,mindig olyan kedves dolgokat írsz nekem,igazán jólesik!smiley
Henismiley
Hozzászólás küldése
Hozzászólást csak bejelentkezés után küldhetsz
Értékelés
Csak regisztrált tagok értékelhetnek

Jelentkezz be vagy regisztrálj

Még nem értékelték
Pontos idő
Mai névnapos
Ma 2019. november 18. hétfő,
Jenő napja van.
Holnap Erzsébet napja lesz.
Bejelentkezés
Felhasználónév

Jelszó



Még nem regisztráltál?
Kattints ide!

Elfelejtetted jelszavad?
Kérj újat itt.
Üzenőfal
Üzenet küldéséhez be kell jelentkezni

Helen Bereg
17/11/2019 18:23
Szép estét és holnaptól csodás új hetet! smiley

orok szerelem55
17/11/2019 12:27
Kellemes, szép napot kívánok Mindenkinek! smiley

Gyongy
17/11/2019 12:16
Szépséges napot Napkorong smiley

Helen Bereg
17/11/2019 10:46
Napsütéses szép vasárnapot Mindenkinek! smiley

Gyongy
16/11/2019 15:31
Szépséges napot Napkorong smiley

KiberFeri
16/11/2019 08:19
Kellemes hétvégét kívánok minden kedves lakótársnak!

Helen Bereg
15/11/2019 18:28
Csodás péntek estét Napkorong!

Gyongy
15/11/2019 11:40
Szépséges napot Napkorong smiley

Manon
15/11/2019 08:17
Szép reggelt mindenkinek!

KiberFeri
15/11/2019 07:51
Csendes, őszi napunk van, kívánok, hogy mindenkinek legyen jó is!

vali75
14/11/2019 20:10
Szép estét kívánok! smiley

Helen Bereg
14/11/2019 17:32
Csodálatos szép estét Mindenkinek!

Gyongy
14/11/2019 13:05
Kellemes, szép napot Napkorong smiley

KiberFeri
14/11/2019 08:03
Ma nem fog esni, így kívánok mindenkinek kellemes napot!

Helen Bereg
13/11/2019 17:32
Csodás koraestét Mindenkinek! smiley

Archívum
Minden jog fenntartva napkorong.hu 2007-2009.
Powered by PHP-Fusion © 2003-2006 - Aztec Theme by: PHP-Fusion Themes