Zizeg a fû, harsog az avar,
a szél hangos örvényt kavar,
ág reccsen a lábam alatt,
áttöröm a szikla falat,
fojtogató vászonkendõ,
sikítozik a bús erdõ,
elnyomja rettentõ hangját
a rémnek, érzi vörös szagát
a vérnek, érdes kezével
eres nyakamba tép
ostorcsapás... utolért...
.
