|
 Vendég: 1
Nincs Online tag
Regisztráltak: 2,204
|
|
 Sz
Ölelj most szorosan át
Örülök neked
Szükségem van rád |
|
 Sz
Felkiált egy gyermek az éjben!
S miért a legtöbbjük akkor születik?
Kis arcát gyömöszöli a gézben,
Ordít az anyatej után, visít...
Míg az apa egy kupica pálinkát kiiszik. |
|
 Sz
ó-hó, mondják, így jár minden egyes kalóz,
Patkány martalóc és törvénytelen matróz!
Mondják, ők, a pökhendi, gazdag nagyurak,
Szájukból lógnak ki ránk éhes agyarak. |
|
 Sz
Félek, csak képzelgés és félsz
- lelepleződik - a csaló
való - a titok mögötti..
|
|
 Sz
Kezed egy másik kezének
S érezd, ahogy egymásba érnek |
|
 Sz
Gyűrött arccal dereng fel a hajnal.
Derekadba roskadt az éjszaka.
Kászálódsz az ágyból üggyel, bajjal,
Meg nem vígasztal most kávéd szaga. |
|
 Sz
vad vágyaink kiszikkadt tüskés kórója
füvetlen fátlan száraz élettelen puszta
vajon miért zeng a vesékről forró óda
amire hittük csak attilának futja
|
|
 Sz
Eljövünk mi ide máskor is
Együtt lubickolni százszor is.
Elázunk mi kívül belül,
Erre a pénz is előkerül.
|
|
 Sz
Akkor volt az utolsó halvacsora,
amikor meghalt szegény Csora.
Ez nem is olyan nagy csoda,
mert kiesett neki a fogsora.
|
|
 Sz
Megcsókoltam álmaim leányát
Számon érzem midig én a száját.
Azt mondják, hogy édes a méz nagyon,
De kedvesem csókja százszoroson.
|
|
 G
Csend borul a kis szobámra,
Betakar az est homálya,
Fennt az égen telihold,
Bekukkant ablakomon. |
|
 G
Te vagy a hajnalok színe
mi aranyba öleli a tájat
Az alkonyba sűrűsödött édes illat
melyben elgyengül a kifogás. |
|
 M
Távol vagy
mély csend ül
vágyam vad
szenderül
|
|
 M
Kérded hol van az Istenem,
Keresed, mégsem leled,
Akkor gyerünk fordulj meg,
Mert végig ott volt mögötted.
|
|
 M
S tehetetlenül nézve nyúlok utána
elérhetném, de túlontúl messze van,
és szédülve hullok bele a világba
bolyongok, helyzetem kilátástalan. |
|
 M
Örömmel hallják, mint a pap
áldását osztva egybeköt.
Váltunk utána csókokat,
jegygyűrű már az ujj fölött: |
|
 G
Hiába kemény
a szikla
feszül -
a kispatak
mögé kerül. |
|
 SZ
sikítva törik szét síneken a fény
gyengeség börtöne végállomás
csak te fordíthatod vissza senki más |
|
 Sz
Bennem él a tűz,
ősi lánggal lobogó.
Az érzékeny szenvedély
féktelenül rohanó ritmusa. |
|
 Sz
Jött az éjszaka, feketén
ahogy szokott, csillagszemével
rám nézett, fénye elmosolyodott,
ablakom tükrében ragyogott.
|
|
 Sz
Kavargó érzés birodalmába
Lebegő-levegő szárnykarokon
Vezet az éj-sűrű zuhatagon
Egy hunyorogva villódzó fáklya. |
|
 Sz
Egy pohár bor mellett
beszélgettünk. Emlékszel?
Ahogy feltört belőlünk
a sok régi, szép emlék. |
|
 Sz
Kellek-e majd akkor még?
- Ha tucatnyi év múlik is felettünk,
S halántékom őszi-dér lepi,
S ha majd az idő tarra kopaszít! - |
|
 Sz
Ne higgy! légy hitetlen,
De nézz bele a szívembe!
Használhatod a kezem,
Nem védekezem, |
|
 M
Víz tükrében látom arcod,
Szemed nézi a végtelent,
Távolban a fahér sziklák,
Viszhangozzák az éneket. |
|
|
|
Ma 2024. May 03. Friday,
Tímea, Irma napja van.
Holnap Mónika, Flórián napja lesz. |
|
Üzenet küldéséhez be kell jelentkezni
|
|
