|
 Vendég: 18
Nincs Online tag
Regisztráltak: 2,218
|
|
 I
Hideg falak lopnak csontjaimba didergést
Testem vonalain lágyan megborzong a vég |
|
 I
A költõ világot teremt, világot
S örökké tartó igaz, boldog javat, |
|
 I
Új csillag fut az égre,
Új álmot szõ szívem éjbe, |
|
 T
rohanni kéne végül
elfutni bárhová |
|
Gyertyát gyújt
s lángba borúlt
melegség kezet nyújt.
C |
|
Káros szenvedélyek
Azok ölnek meg
Mint pillangót a nyári szél
Kit magávalragadt egy emlék
C |
|
Magányos voltam, s most itt vagy velem!
Bizonytalan voltam,
De bizonytalanságom boldogság váltotta fel!
C
|
|
Mondd el nekem a bánatod,
hidd el, eltompul a fájdalom.
C |
|
Hánykolódj önnön
végzetedhez pányvázottan
C |
|
Halvány lélekszirmok õriznek meg
bensõmben magamnak téged,
C
|
|
Kegyetlen dolog magányosnak lenni,
S a szerelem érzése nélkül élni.
C |
|
Megbotlottak a csillagok
a fekete ponyva
fájó gyûrõdésein.
C |
|
Meleg a szobám, szegletében Karácsonyfa díszeleg,
Meleg sütõmben énreám, édes kalács hízeleg.
C |
|
bekukucskált a Nap a szobánkba
keresve a reményünket megtalálta
C |
|
Egy sejtmagból kél az élet,
Ahogy tengervíznek egy cseppjében,
C |
|
Könyv vagy, remekbeszabott szépirodalom,
Vonyításra készen, nemzeti hatalom.
C |
|
A szellõ, cseresznyésbõl kertbe száll
Alvó helyet keres már.
C |
|
Ó, mily boldogság volt mikor megszülettél!
Hát még az, hogy kislány lettél!
C
|
|
 T
Ha egyszer végleg feledném a múltat,
s csak úgy szánnálak, mint a vízbefúltat, |
|
 T
Vén öreg Föld! -
Vajon meddig bírod még? |
|
 T
Legyen szívünkben a végtelenség,
s tárjuk ki, hátha más megismerné
|
|
 T
Mikor életemben felbukkantál,
hirtelen felragyogott a napsugár.
|
|
 T
Szárnyalok vadon
végre szabadon
|
|
 T
Felébredek még egy reggel,
Szemem nyitom nem nagy kedvvel.
|
|
 H
Egyszemélyes világ s benne én
Egyedül vagyok a semmi közepén
Itt erõt meritek s bút hagyok
Nem bántanak a gondok , sóhajok
|
|
|
|
Ma 2025. november 30. vasárnap,
András, Andor napja van.
Holnap Elza napja lesz. |
|
Üzenet küldéséhez be kell jelentkezni
|
|
