|
 Vendég: 10
Nincs Online tag
Regisztráltak: 2,218
|
|
 D
Poros polcokon nyugszanak õk,
A régi, elfeledett gondolat vivõk.
Rásüt a fény a papírhalomra,
|
|
 D
Jó leszel e vagy rossz,
Csak megszülettél ártatlanként, és az élet sorsot írt neked. |
|
 D
Álmok melyek valóra válnak
Álmok melyek mindig megtalálnak |
|
 D
Úgyhogy üss ne kímélj, kínoz soká még,
és míg élsz, kérlek tépj, csak tépj, csak tépj! |
|
 D
Életem eltörpült, megfakult
Végtelen ködbe szállt énem, |
|
Kezem, lábam hideg, fázik.
Te nem vagy itt, oly rideg így a ház itt.
C |
|
- Még mindig félsz tõlem, így, oly távolban,
Hogy elhunytam, s többé már nem vagyok;
Nem érzed többé lényem, halálomban
Csak a sírom, s a fejfámat láthatod!
C
|
|
Szelek szárnyán útra kelnék
Két karodban megpihennék
Forró ajkam úgy csókolna
Mintha csak a jelen volna.
C |
|
Nem értem az embereket...
Sokat ismerek, persze,
De senkit sem annyira,
Hogy megértsem, miért így van?
C |
|
Szálljon gondolatod és keress egy helyet,
Ne add fel a reményt találd meg a csendet;
C |
|
Nézem arcod apro,pici tested,
Hát te vagy ki igazán,ezt az életet megérdemelted!
C |
|
Már jó kezekben vagy
és vigyáznak rád
ne félj, rendben lesz
minden, meglásd...
C |
|
arany-páncél ruhájában
arany-vértben arany-pajzzsal
C |
|
 Z
Én melletted állok, segítek, amiben csak lehet,
S e verssel kívánok boldog fél évszázadot neked! |
|
 Z
kellõ nappal én is kelek,
Madarakkal csivitelek.
|
|
 H
megnyugvást nem hoz az éjjel,
gyermekem, hol vagy a bajban?! |
|
 H
Amikor
elárult tornyainkból
denevérszárnyú babonák
nem bukdácsolnak többé
|
|
 H
Fogom a fényképed
és nézem a szemed.
Mintha csak itt lennél,
úgy beszélek veled.
|
|
 H
Tolvaj, holnap van,
Éjben tovatûnõ csónakban.
Lámpa, udvarban
Kézbe temetett homlokkal.
|
|
 H
Jó vagyok én tengerben iszapnak,
melyben nyálkás férgek laknak.
Jó vagyok zsíros mûanyag zsáknak,
amit ha megtelik, a kukába vágnak. |
|
 H
Az érzés az, mi összeköt,
Ha bennünk ez lesz majd örök.
Hû leszek, mint napsugárhoz
Rózsa mikor virágot hoz. |
|
 H
Lángpallos égette gonoszok seregét.
Nem maradt számukra sehol sem menedék.
Isten hát reájuk eképpen vigyázott.
A gonosztól megmentve az egész világot. |
|
 H
Péntek mára, aki mos az vétkes lesz
Figyeljétek jõ az esõ
Csendes esõ, vihar lett.
És a ruha illatával telelett. |
|
 I
Közel állsz a szívemhez, hiszen itt élsz benne,
nyughatatlan szívem, mindig hozzád menne. |
|
 D
Hogy néz ki lebegve egy fa koronája,
kivágták a fáját! Mit tegyünk alája? |
|
|
|
Ma 2025. december 11. csütörtök,
Árpád napja van.
Holnap Gabriella napja lesz. |
|
Üzenet küldéséhez be kell jelentkezni
|
|
