|
 Vendég: 8
Nincs Online tag
Regisztráltak: 2,218
|
|
Hogyha Isten adna, új életet nékem,
érezhetné csókom, minden rezdülésem.
H |
|
Ölelj magadhoz, s én hozzád,
Majd bárhonnan visszatalálok
H |
|
Én vagyok a virág a termés a fa !
Meggyulladt a kinyúlt est nyugalma
H |
|
Jött a félhomály, könnyen félre áltál,
Megijedtél, csak úgy visszatáncoltál,
H |
|
Lennék... ó mennyi minden lennék!
Csupán egy valami nem!
H |
|
Tegnap még itt volt,
Mára csak hívogatás
H |
|
Olyan a lelkem, mint egy
haldokló madár,
C
|
|
Buborékba zárt
Gondolatok, mik
Repkednek imitt,
S amott.
C |
|
Érzékeim felerõsödnek,
Forróság járja be a testemet.
C |
|
Tudom s érzem,a távolból is
fogod két kezem,mely erõtlen
C |
|
 T
A régi, falánk hernyó csak illó álom már,
|
|
Ne félj hát, ne tétovázz,
Kerekedj fel és tégy benyomást,
C |
|
Már nem szeretnék mondani se, írni se rejtett dolgokat,
Se lényeget, se jajt - inkább álomgondolat -.
C |
|
 T
Nem illünk össze - mondják mások, |
|
 T
homályos látomás megbúvó lángja
csap fel a derengõ sármezõ fölött;
|
|
 T
Amíg fiatal az ember lánya,
Rá sem gondol az idõ múlására.
|
|
Kezem elveszett kezedben
Szemem elmerült szemedben
C |
|
 T
A nap kelõben,
még pislákol.
Öregapó éppen
szekérre pakol.
|
|
 T
Szerelem, vágy, tomboló érzések,
Törnek a szívembõl teérted.
|
|
 I
Te ég-szemû
te Nap-hajú |
|
 I
Hallom a hangod, de egy
Másik hang visszhangzik benne. |
|
 I
Álmomból kopogtatásra ébredtem,
A felhõkön át jöttél el hozzám, |
|
Engeded, hogy megismerjem tested minden hajlatát,
C |
|
Pilláit lehunyva szirmokat majszol,
Én meg vigyorogva széthajtom ágait.
C |
|
Arcomat
két kezed közé fogva
C |
|
|
|
Ma 2025. december 22. hétfő,
Zéno napja van.
Holnap Viktória napja lesz. |
|
Üzenet küldéséhez be kell jelentkezni
|
|
