|
 Vendég: 18
Nincs Online tag
Regisztráltak: 2,211
|
|
_Amíg mi becsukjuk szemeinket, hogy ne lássuk a minden pillanatban az eget megvilágító villámokat, addig a fák, főleg az öreg, magas fák vannak legjobban kitéve annak, hogy beléjük csapjon.
 Z
Ma reggel, ahogy munkába indultam és szokás szerint az autóbuszmegálló felé tartottam, falunk főterén, a magas, terebélyes és öregedő, de szép látványt, és hűsöt adó fák letört ágai szanaszét hevertek a pázsiton, a virágágyásokon és a járdán.
Aztán amikor a kaposvári Berzsenyi parkon keresztül mentem, ugyanaz a látvány fogadott. Nemcsak a száraz gallyak darabjai feküdtek a park fűvén és útjain, hanem zöld levelekkel teli ágak is. Az estére hirtelen megérkezett zivatar és viharos szél amerre csak járt, csatateret hagyott maga után. Most aztán ismét lesz sok munka a köztereken és parkokban.
Elgondolkodtam, hogy miközben mi, emberek a vihar közeledtekor házunk biztonságos zugaiba bújunk, becsukjuk ablakainkat, vagy lehúzzuk rendőnyeinket, aközben a fák a szabad ég alatt közvetlenül élik át a vihar haragját, s hiába is kiáltanának segítségért felénk, nem tudnánk segíteni abban, hogy az erős szél ágaikat ne szaggassa darabokra. Amíg mi becsukjuk szemeinket, hogy ne lássuk a minden pillanatban az eget megvilágító villámokat, addig a fák, főleg az öreg, magas fák vannak legjobban kitéve annak, hogy beléjük csapjon.
Ugye, hogy sokan nem is gondolunk erre addig, amíg békés, nyugodt helyen vészelhetjük át a zivatart, a felhőszakadást? Pedig mennyire vártuk, és én magam is mennyire vártam már, hogy szakadjon az eső, ahogy az égből lefér, mert minden munkám, amit a kertben tavasztól végeztem, veszendőbe megy, ha nem jön hamar az éltető víz az égből. Amikor az időjárás jelentést néztem, elszomorodtam, hogy csak az ország északnyugati és déli részére ígértek biztosan esőt. De mégsem hagyott el a remény, amikor a lenyugvó nap sugarait felhők kezdték sötétbe burkolni, és hamarosan egybefüggő felhőtakaró fedte el véglegesen a napot.
Előtte már beszedtem a szárítókötélről a mosott ruhákat és a házba vittem. Utólag örültem, hogy így tettem, most legalább odabent biztonságban voltak.
Az esti zivatar, a mennydörgés és a végeláthatatlan villámlások és a szélvihar elvonult ugyan, de éjszaka ismét visszatért, és ezért reggel elég fáradtam ébredtem, Azt is mondhatnám, hogy még becsukott szempilláim mögött is a villámlásokat érzékeltem. Férjem mellé bújtam, és azt mondtam neki, „hogyha idecsapna a villám, akkor legalább együtt halnánk meg!”
Ő hamar elaludt, de én még sokáig nem tudtam, a vihar, a zivatar és a villámok cikázása közben bennem is nagyra nő a feszültség.
Reggel aztán kitártam a szoba ablakát, hogy az eső utáni friss levegő járja át, mert a meleg nagyon beszorult a szobába, és villámlások idején jobb becsukni ablakokat, ajtókat, nehogy a villámokat a huzat odavonzza.
Fáradtan, de mégis jó érzéssel indultam útnak reggel, és örültem, hogy egy ideig nem kell a vizet cipelni a kertbe, hogy öntözzem a növényeimet és a virágaimat.
Csak amikor a leszakadt ágakat pillantottam meg útközben, akkor jutott eszembe, hogy milyen jó nekünk, embereknek, akik födél alatt vészelhettük át az éjszakai vihart, nem is gondolva arra, hogy a fák és a növények a szabad ég alatt szenvedtek, amíg gyökerük az éltető vízhez jutott, hogy ismét felocsúdhassanak a letargiájukból, ami már lankadó és sárguló levelüket látván az őszre emlékeztetett. S most már tudom, hogy tegnap reggel a fecskék miért ültek olyan sorban, szorosan egymás mellett a villanypóznán. Mint már annyiszor, most is azt mondom, hogy a madarak megérzik az időváltozást.
És a fák, amik nekünk tetőgerendaként is szolgálnak, vajon, mit éreznek vihar előtt és vihar közben?
Torma Zsuzsanna
2009. augusztus 4.
|
|
|
- augusztus 05 2009 12:47:14
Tetszett a rövid prózád, ami apró részletekre is figyelemmel van. Pl: " akik födél alatt vészelhettük át az éjszakai vihart, nem is gondolva arra, hogy a fák és a növények a szabad ég alatt szenvedtek, " . Nagyon humánusan, jóindulattal közelíted meg a témát. Apró részletek is fel keltik figywlmedet. Gratulálok: Molnár József |
- augusztus 05 2009 13:36:02
Köszönöm, kedves Molnár József, hogy olvastad és méltattad írásomat!!
Üdv.: Torma Zsuzsanna
 |
- augusztus 06 2009 10:50:10
Egy irodalmi színten megírt beszámoló sok emberi gondolattal. Gratulálok, kedves Zsuzsanna!
Nálunk (S) negyven éve nem volt ennyi esõ nyáron. Emellé még sokszor kimondottan hideg van, még az ember keze is fázik...nappal!
További szép nyarat kívánok!
PiaNista |
- augusztus 28 2011 11:08:11
Utólag is köszönöm hozzászólásodat, kedves PiaNista!
Üdv.: Torma Zsuzsanna
|
|
|
| Hozzászólást csak bejelentkezés után küldhetsz
|
|
|
Ma 2024. november 23. szombat,
Kelemen napja van.
Holnap Emma napja lesz. |
|
Üzenet küldéséhez be kell jelentkezni
|
|
