Napkorong

Egyszer volt kislány

Hol volt, hol nem volt volt egyszer egy kislány.

Ez a kislány egyedül élt egy szép fényes helyen fülelt és várt. Ez a hely a város közepén volt és az volt a hely neve, hogy Csecsem? otthon. Itt sok pici baba lakik, akiknek nincsenek szülei. Hogy miért nincsenek szülei ezt egy másik mesében, mondom el neked.
A kislány, akinek még neve sem volt több tárásaival feküdt egy szép szobában, a kiságyukban. A szobában volt egy ablak, amir?l, a folyosóról is bel lehetett látni, hogy a pici babák rendben alszanak-e.
Nevenincs kislány pufók arcán mosoly játszott kék szeme a mennyezetet nézte és nyúlkált a valami felé. Ezt a gondozói sokszor látták de nem tudták mit tesz. Ez csak nevenincs kislány tudta, hogy fényessel, amit úgy mondott-csincsin- játszott.
Csincsin egy csodaszép pici angyal volt. Ezek a pici angyalok vigyáznak a pici gyerekekre egész életükben. És hogy a pici gyerekek n?nek cserednek a pici angyalka is n? cseperedik vele. Van, aki hamar elveszíti az angyalát. Ez úgy történhet, meg hogy nem látta többé pedig vele van, hogy ez miként lehet egy másik mesémbe, mondom el neked. És vannak olyan szerencsés emberek, akik ha feln?ttek sem veszítik szem el?l az angyalkájukat, és mindig tudják, hogy velük van.
Csincsin azt mondta a kislánynak!
- Figyelj most nagyon jól nemsokára jönnek érted
- Értem? Miért
- Mert most el kell menned innen
- De én nem akarlak itt hagyni
- Jaj kis drága én mindig veled leszek de most már nem csak rám fogsz figyelni
- De miért?
- Mert már lesz aki szeresen aki átöleljen aki vigasztaljon aki megvédjen
- De nekem csak te vagy Csincsin
- Igen is meg nem is de most majd lesznek olyan emberek akik fizikailag is melletted lesznek akik érinteni tudnak akik mindent meg tudnak neked tanítani a létezésedr?l

Egyszer csak két mosolygós arc jelent meg egy ablak mögött, ennek a kicsi lány nagyon megörült és elkezdett ? is mosolyogni majd a két arc elt?nt a kislány keservesen sírni kezdett, amire a két arc újra megjelent. Hiába az öröm a két arc újra elt?nt ekkor a kislány még nem tudta, hogy ?k lesznek a szülei és, hogy ezt a két arcot még sokáig láthatja.
A kislány tovább ült a kiságyában és nézte az ablakot, hátha meglátja megint a számára olyan kedves és valahonnan ismer?s arcokat de, egyel?re nem látott mást csak a többi babát, akik nézték az angyalkákat, akik a plafonnál táncoltak.
De a kislányt, akinek még neve sem volt most nem érdekelték jó barátai csak az ablakot nézte, leste várakozón. Nem tudta mi benn ez az örömmel teli szomorúság mi ez a várakozás de azt tudta, hogy valami nagyon szép dolog kezd?dött el rövid kis életében.
Majd ebben a percben kinyílt az ajtó belépett a két számára gyönyör? arc felállt a kiságyában mit eddig nem tett meg soha megkapaszkodott és az egyik kezét ölelésre tárta és olyat mosolygott hogy az ég összes angyala énekelni kezdett
A kislányt megölelte a barna hajú barna szem? csodás mosolyú n? aki felett a kislány meglátta fényest amint egy másik csodaszép lila angyallal beszélt.
A kislány az angyalok után kapott és kacagott kacagott meg megértet mit mondott neki fényes. Majd ránézett a zöld szem? barna hajú férfire akinek a szemében egy könnycsepp jelent meg de mellette nem látott angyalt.
Majd a kislányt akinek lett neve elvitték haza de ez már egy másik mese ..