|
Vendég: 114
Nincs Online tag
Regisztráltak: 2,210
|
|
_Egy bevásárlásom emléke
Kőszőnőm bácsi
A minap.- mint már évek óta rendszeresen- megszokott boltomba indultam, bevásárló táskámmal kezemben.
A bolt előtt szomszédomba botlottam, aki kajánul rám vigyorogva kérdezte:
- Elküldött az asszony?
- Ez nálunk nem így működik. Azért járok én a boltba, mert az én jogom eldönteni, hogy mi kerüljön a család asztalára, - mondtam tettetett büszkeséggel.
Zsebemben a számomra meghatározott vásárlási listával, arcomon a büszkeség maradványával léptem az üzletbe.
Amint bevásárló kocsiért nyúltam, közvetlenül mellettem észre vettem egy kisfiút.
Az öt év körüli legényke környékbeli lehetett, hiszen egyedül engedték útjára. A bevásárláson már láthatóan túl volt, csöpp kezében egy liter tejet szorongatott.
A bevásárló kocsival küzdött, korábban beletett 20 forintját sehogy sem tudta belőle visszavenni. A kudarc miatt már a sírás kerülgette.
- Várjál öcsi majd én, segítek,- mondtam korábbi és újraélesztett büszkeséggel.
A kocsival sokáig kínlódtam így volt időm az emberke tragédiáját megérteni.
Hova lett a 20 forint? Otthon mit fognak gondolni. Cukorkát is vettél, kérdezhetik. De van ennél rosszabb variáció is.
- Ügyetlen vagy fiam, már (vagy még) ezt sem lehet rád bízni.
Egy idő után tudomásul kellett vennem, büszke felnőttként kudarcot vallottam az apróság előtt. A húszas nem adja magát.
Agyamon mentő ötlet villant át.
-Megveszem a kocsidat,- mondtam és egy húszast a srác kezébe nyomtam.
Az emberke nagy, csodálkozó szemeit reám emelte, mintha csak azt kérdezte volna: hát ilyen is van?
Köszönöm bácsi,- mondta halkan és tétován a kijárat felé indult. Az ajtóból még visszanézett rám. Régóta készülődő könnyei ekkor gördültek végig arcán.
|
|
|
- szeptember 23 2009 06:18:39
Köszönöm bácsi! Kedves Laci, jó volt olvasni az írásodat. Kicsi gyermekek nem felejtenek el ilyen gesztust.
Üdv: Hajdu Mária |
- szeptember 23 2009 06:56:10
Kedves Laci!
Megható kis történet, Sok hasonlót olvastam, amikor egy-egy ember valakin segített, s teljesen önzetlenül. Mert a segítség akkor ér a legtöbbet a rászorulónak, ha azt önzetlenül tesszük, és nem várunk érte semmit.
Több ilyen kellene!
Üdv.: Torma Zsuzsanna
|
- szeptember 25 2009 18:49:28
Kedves Marcsy!
Örülök, hogy tetszett írásom.
Üdv.: Laci |
- szeptember 25 2009 18:52:03
Kedves Zsuzsanna!
Örülök, hogy olvastad prózai szösszenetem.
Szeretettel: Laci
|
- szeptember 29 2009 13:03:02
Rövid és lényegre törő. Az önzetlen segítségnyújtáson kívül azért úgy látom más is van benne...mindent lehet más szemszögből is nézni! |
- szeptember 29 2009 22:28:47
Kedves Arthemis!
Lehet, |
- november 09 2009 20:07:27
:) Cool, respect! [url=http://www.brushmark.net] [/url] [url=http://www.iceberg-online.ru] [/url] [url=http://www.korona-market.ru] [/url] [url=http://www.teleaxe.ru] [/url] [url=http://www.aniel-hervas.com] [/url] [url=http://www.midgeure-interviews.net] [/url] [url=http://www.klemenns.ru] [/url] [url=http://www.neon-online.ru] [/url] |
- január 03 2010 16:47:27
Köszi lenar! |
|
|
Hozzászólást csak bejelentkezés után küldhetsz
|
|
|
Ma 2024. november 21. csütörtök, Olivér napja van. Holnap Cecília napja lesz. |
|
Üzenet küldéséhez be kell jelentkezni
|
|