|
 Vendég: 18
Nincs Online tag
Regisztráltak: 2,211
|
|
_A remekmű
A festő megrázkódott a fáradtságtól, de nem hagyta abba munkát. Már több mint két napja dolgozott megállás nélkül, de nem pihenhetett – versenyt futott az idővel, és a heves délvidéki forrósággal. Már az első ecsetvonásoknál megérintette valami, és minden idegszálával érezte, hogy olyan remekművet fog alkotni, amelyre korszakokkal később is emlékezni fog a világ.
Miután a sugallat bizonyossággá érett, makacs állhatatossággal koncentrált a feladatra. A leghalványabb árnyéknak is illeszkednie kellett az elméjében létrejött isteni kompozícióhoz. A készülő kép sejtelmességéhez két újszerű festészeti módszerrel járult hozzá, melyekkel hatásosan leplezhette a valóságot. Kevesen tudták olyan fantasztikus tökéllyel alkalmazni a sfumato és a chiaroscuro eljárását, mint ő.
Az előbbinek köszönhetően a testek nem éles kontúrral határolódtak el a környezetüktől, hanem valamiféle finom, ködszerű átmenettel, mégis valóságosan, anélkül, hogy természetellenes hatást keltett volna.
A chiaroscuro tökéletesen kiegészítette ezt, a fény és az árnyék kontrasztjával hozva létre formákat. A két technika keveredése éterien idealizálttá és időtlenné tette a festményen kibontakozó látványt.
A mester a modellre sem tehetett panaszt, olyan mozdulatlanul ült előtte, mintha a perzselő forróság ellenére odafagyott volna a zsámolyhoz. Az asszony birkatürelmének persze egészen földhözragadt és ésszerű oka volt, de a művész igyekezett felülemelkedni a tényeken.
Francesco del Giacondo neje egyszerű ruhát viselt, és nem hordott semmilyen ékszert, mintha személyes példával akarna előjárni a firenzei nőknek, betű szerint betartva az asszonyi hivalkodást tiltó pápai rendeletet.
A hölgy a Lisa nevet viselte, de mindenki csak Mona Lisának szólította, ami a Madonna rövidítése volt, és amelyet ártatlan arcával nyert el. Maga a mester, aki hosszú órákat töltött e látszólag angyali vonások szemlélésével egy idő után mégis kihívó, kacér természetet vélt felfedezni mögöttük – mélyben megbúvó démoni árnyalatot, melyen átsiklott a külvilág figyelme. A nő bő ruhája azt sem tudta elrejteni előle, hogy áldott állapotban van, és gyanakvása azt sugallta, hogy nem az ura tette várandóssá.
Az asszony szája görcsös mosolyba merevedett, valószínűleg azért, hogy ne látszódjon az igazság, hiányoznak a metszőfogai. Arcának merevsége idegbénulásról árulkodott, szeme fehérjének túlzott sárgasága pedig valamilyen súlyos, fertőző betegségről.
Az utókor azonban csak egy sejtelmes mosolyú hölgyet fog látni a képen, akinek arckifejezése a legnagyobb koponyáknak is megfejthetetlen rejtély marad. Az isteni tehetségű Leonardo mester persze az apró jelekből könnyedén kikombinálta a megfejtést.
„Mona Lisa megcsalta az urát – gondolta a kimerülten –, valószínűleg egy távoli vidékről hazatérő tengerésszel, de nem csupán a méhében megfogant újszülöttet kapta tőle ajándékba, hanem egy egzotikus kórt is, amelytől kihullottak a fogai, besárgult a tekintete, és amelyet…”
– Leonardo mester – rontott be ekkor a türelmetlen Francesco Giacondo –, mikor lesz kész végre? A nejem már két napja távozott az élők sorából, a sírásók és a pap nem várhatnak tovább!
„… senki sem tudott meggyógyítani.” – fejezte be félbeszakított belső monológját a festő.
– Türelem – intette nyugalomra a kereskedőt –, már csak az utolsó simítások vannak hátra, Francesco. Soha senki nem fog rájönni, hogy a kép egy halott nőről készült, ha a pap tartja a száját.
– Jól van – sóhajtotta hajszoltan a férfi. – Lecsillapítom őket, még némi borral.
Mielőtt azonban visszaindult volna a ház felé, megnézte a befejezéséhez közeledő alkotást, mert nem bírta ki, hogy legalább egy pillantást ne vessen rá. Aztán csak állt és tátott szájjal, hosszú percekig nézte a festmény-felesége arcán ülő megfoghatatlan kifejezést, a lelke mélyén érezve, hogy a világ legrejtelmesebb mosolyaként fog bevonulni a képzőművészet történelmébe.
|
|
|
- október 13 2009 20:38:26
Helló!
Van egy pár rejt-éj- a múltban,de a jelenben is.
Ajánlom figyelmedbe a Látókép,valamint a 3.-k évezred címü ujságokat.
Barátsággal:gen |
- október 13 2009 20:47:29
Kösz szép, és azt is, hogy elolvastad  |
- október 13 2009 21:06:07
Tényleg a legrejtelmesebb mosolyként emlegetik. Sokan azt mondják, szép arcú nő, de nekem nem tetszik. Az írásod igen.)) |
- október 13 2009 21:27:55
Történeted érdekes.
Annyi legenda kereng e körül a kép körül, többek között azt is hallottam, hogy önarckép... érdekesség és az is, hogy Mona Lisa-nak nincs szemöldök festve.
Szeretettel Joli |
- október 13 2009 21:56:37
Bizony, a Da-Vinci kód is erre alapul. Igazán kösz, hogy elolvastad. Egyébként pályázati nyertes, most fog megjelenni a hónap végén a Sikoly Magazinban |
- október 14 2009 08:22:49
Kedves Maggoth!
Igazán nagyon érdekes dolgokat említettél meg írásodban. Elég bizarrnak tűnik, hogy a festő (Leonardo) egy halott asszonyról (lehet, hogy emlékezetből) festette le Mona Lizát. Mivel úgy gondolom, hogy halott állapotában a szemei nem lettek volna nyitva. Így, vagy már elkezdte a festményt akkor, amikor az asszony még élt, és folytatta, amikor már meghalt.
De akkor vajon miért tette az asszony férje ezt a kijelentést: "A nejem már két napja távozott az élők sorából, a sírásók és a pap nem várhatnak tovább!" ???
Hiszen, ha nem a halott asszonyról festette, akkor a festéstől függetlenül nyugodtan végső nyugalomba helyezhették volna!
A történet nagyon is elgondolkodtató, és továbbgondolkodásra készteti az olvasót! Ez mindig jó!
Üdv.: Torma Zsuzsanna
|
- október 14 2009 08:54:53
Kedves Zsuzsanna, miért ne lehettek volna az elhunyt szemei nyitva, hogy a festmény még hitelesebb legyen? A férj azért siettette a képet, mert félő volt, hogy a délvidéki hőségben nagyon hamar megkezdi munkáját az enyészet, azt viszont nyilván jobb szerette volna, ha neje erényes asszonyként marad meg az utókor emlékezetében, mintsem házasságtörőként.
Persze ez is csak egy verzió, igazából bármi lehetséges |
- október 14 2009 10:51:04
Kedves Maggoth!
Ha a Te verziód igaz, akkor már egyáltalán nem szeretnék Mona Lizára hasonlítani, pedig néha volt olyan érzésem, hogy talán egy kicsit hasonlítok hozzá. no persze frufru nélkül!
Üdv.: Torma Zsuzsanna
|
- október 14 2009 13:46:38
érdekes feltevés...tetszett a novella |
- október 14 2009 13:59:53
Köszönöm szépen mse |
- október 25 2009 00:53:32
Sejtelmes, hogy miért akarja annyira a képet?
Ha el akarná titkolni a halálesetet? örökség, vagyon stb miatt?Rendben! De miért kell a kép?
Éppen ezért nem is baj, hogy nem tudjuk meg! Lehet a megoldást ellebegtetni!
Ha nem vagy az írással elégedett, dolgozhatsz rajta, ha így jó neked, akkor KÉSZEN van!
Ne próbáld viszont az írásra ráerőltetni azokat a közhelyeket, amelyeket a századok rákentek, amikor találgattak. Vagy dönts egy bizonyos variáció mellett, vagy ne akarj mindenkinek megfelelve mindent beleírni!
A vonások furcsasága elegendő ok arra, hogy megírd, hogy megírtad! |
- október 25 2009 01:00:28
A halott szemét le szokták fogni és állát fel szokták kötni!
Láttam felmeredő szemű halottat, a semmibe nézett. Csak a lélegzete állt el. A mellkasa nem emelkedett többé.
A HALOTT NEM ALSZIK, lassan megmerevedik, ahogy kihül, de ahogy a szövetek bomlanak a merevség oldódik. |
- október 25 2009 13:41:05
Köszönöm, ezt tudtam, de mikor írtam, valahogy nem volt az eszemben. Örülök, hogy ezt is elolvastad, és meglehetősen tetszenek a hozzászólásaid, mivel mindig tanulok belőlük. |
|
|
| Hozzászólást csak bejelentkezés után küldhetsz
|
|
|
Ma 2024. november 23. szombat,
Kelemen napja van.
Holnap Emma napja lesz. |
|
Üzenet küldéséhez be kell jelentkezni
|
|
