|
 Vendég: 23
Nincs Online tag
Regisztráltak: 2,213
|
|
_Ezek lelkem mozaikjai. És most a mozaikokból megalkotok egy másik képet. Talán szebbet a korábbinál, talán nem. De az biztos, hogy mást.
Egymást követve potyognak a földre a megfáradt angyalok. S hiába borítja köd-paplan a föld kemény kérgét, mind megsérülnek. Nem jön senki, hogy segítsen. És ők csak potyognak, potyognak .... rohanok párás lepelben egyiktől a másikig, próbálom elkapni az éppen zuhanót...de hiába. Nem segíthetek. Én nem.
Ékkor én is lerogyok a földre, és egy jéggel fedett pocsolyából visszanézek magamra. Cseng a fagyos levegőben a gúnyos nevetésem. Hiszen most látom csak, hogy az én lelkem is darabjaira esett szét. Hogyan segíthetnék én bárkinek is?
Mozaikdarabjaim szétszaladnak a fagyos földön. Kétségbeesem. A lepottyant angyalok segítségére vágyom. Hiába. Ők már egy mozdulatlan álomvilág állandó díszletei. Csak magamra számíthatok. Társam a hideg borzongás és a süvítő csend. Lassan mozdulok egy-egy darabért. Forgatom, nézem vajon melyik hová illik? Hol a helye? Némelyik csillog, mások már megopálosodtak az évek alatt.
Hirtelen ötlettől vezérelve már nem gondolok arra, vajon, melyik, hol volt korábban. Az számít most csupán, hogy ami elkészül, az újra egységet alkosson. Egységet, ami szép, ami működik, ami a jövőbe tekint. Nem az számít ki voltam, sokkal fontosabb, ki leszek. Nem puzzle darabokat gyűjtögetek, miknek csak egyetlen helyük lehetséges egy képben. Ezek lelkem mozaikjai. És most a mozaikokból megalkotok egy másik képet. Talán szebbet a korábbinál, talán nem. De az biztos, hogy mást.
Már lelkesít a munka. Elgémberedett ujjaim serényen dolgoznak. Illesztgetem a darabkákat, nézegetem a színeit, átgondolom az egészet, s óvatosan helyezem a részeket az egészbe.
Az angyalok szárnya időnként meg-meglebben. Eleinte azt hiszem, a fagyos szél játszik velük. Még haragszom is, amiért bántja őket. De lassan megmozdulnak. Rám néznek, és óvatosan körém gyűlnek. Lekuporodnak mellém a földre. Nem szólnak, de tudom, mit éreznek. Bíznak bennem, hát segítenének is. Eleinte csak egy-egy darabot kutatnak fel, s adják a kezembe. Később már mindenki keresgél, rakosgat. Mert minden rezdülésünk összhangban van, hát tudják, mit hová tennék én, s oda teszik ők is.
Mintha viharos szél söpörné össze a szétszórt mozaikokat, hirtelen mind a kezünk ügyébe kerül, s a gyors mozdulatok simogatásaként csakhamar a pocsolya tükre egy új képet mutat.
Felállok, behunyom a szemem, hogy elszántságot gyűjtsek szívem dobbanásából.
Elindulok. Nyomomban az angyalok.
Látom a szikrázó fény játékát a mozaikdarabokon. Igen, ennek most ilyennek kell lennie! Egyre bátrabb vagyok – az angyalok szép sorjában ellibbennek mellőlem. Ettől kicsit megriadok, de érzem, hogy tekintetük továbbra is kísér, és óv….
Bíznom kell abban, hogy a távolság csak fizika, hogy a lényeg a szívekben lakozik, és akkor tényleg segíteni tudnak!
2008. január eleje --kishercegnő
|
|
|
- november 09 2009 13:57:45
szép mese!
ez pont az, ami!
a romantikája - valóságosan romantikus! |
- november 09 2009 14:31:57
Köszönöm.
Így visszatekintve már valóban mese - de mikor darabokra hullott lelkemet kellett összerakosgatnom...nos, azt nem annak éltem meg.
Na, de ez már a múlt  |
- november 10 2009 12:25:25
Kedves Kishercegnő!
Aranyos kis mese lelked darabjainak összerakásáról.
Remélem, olyan jól sikerültek, hogy nem esik többé darabokra!
Üdv.: Torma Zsuzsanna
|
- november 10 2009 13:10:02
Kedves Zsuzsa,
remélem magam is !! |
- november 14 2009 20:31:47
Szerintem is nagyon jó, de én nem nevezném mesének. Kicsit irigyellek az angyalaidért, hozzám nem jön senki, hogy segítsen összerakni lelkem széthullott darabjait. |
- november 14 2009 22:24:12
Tényleg nem mese volt. Miként az angyalok sem voltak angyalok - sokkal inkább néhány barát segítsége!!!! De akkor olyanok voltak nekem, mint az őrangyalaim !
Köszönöm, hogy olvastál, örültem neked! |
- november 15 2009 20:47:13
Nekem egyetlen igazi barátom van, olyan tényleg igazi, és ha jobban megnézem, igazad van, ő is egy angyal. Hogy én erre eddig nem jöttem rá
Most sokat segített ez a gondolat.
Köszönöm! |
- november 15 2009 21:20:46
Igazán nincs mit.
Tudod, az angyalokat én is kaptam valakitől - előtte nem voltak jelen az életemben. Szerintem most sincsenek, de olyan jó néha elképzelni, hogy mégis!!! |
|
|
| Hozzászólást csak bejelentkezés után küldhetsz
|
|
|
Ma 2025. augusztus 17. vasárnap,
Jácint napja van.
Holnap Ilona napja lesz. |
|
Üzenet küldéséhez be kell jelentkezni
|
|
